Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
NOVÁK BÉLA: Fővárosi kaszinók
Az Országos és a Lipótvárosi Kaszinó alapítása és virágkora A reformkor felívelő szakasza után a szabadságharc leverését követő időszak a kaszinók életében is hanyatlást hozott. A hatalom gyanúval viseltetett minden társasággal, csoporttal szemben. Ebben a légkörben számos kaszinó feloszlott, a megmaradók tartalékaikat élték fel, újak pedig egyáltalán nem alakultak. Az enyhülés első jeleire aztán ismét felélénkült a kaszinói élet. Az igazi áttörést természetesen a kiegyezés hozta. Országszerte gomba módra szaporodtak az új kaszinók, egyletek, klubok. A fővárosban is ugyanez a tendencia érvényesült, a különböző városrészekben számos kaszinó, kör, egylet alakult. Ám az elit számára még mindig csupán egy hely állt rendelkezésre: a Nemzeti Kaszinó. Ez azonban egyre inkább az arisztokrácia gyülekezőhelyévé vált. Aki nem tudott vagy nem akart itt tag lenni, az nehezen találhatott magának megfelelő társaskört. Ezt a problémát próbálták meg orvosolni azok, akik 1883-ban két jelentős kaszinót hoztak létre, az Országos Kaszinót és a Lipótvárosi Kaszinót. Érdemes az előbbi, tehát az Országos Kaszinó megalakulásának körülményeit közelebbről is szemügyre venni. Az alapítás ötlete Dessevvffy Arisztidtől származik, aki ekkoriban képviselőházi titkár volt, és egy szűkebb baráti kör előtt vetette fel egy új kaszinó létrehozásának gondolatát, 1882. december 2-án. Néhány nappal később már egy nagyobb hallgatóság előtt fejtette ki nézeteit a „Vadászkürt" szállodában, ahol rendszeresen találkozott egy nagyobb, főleg köznemesi származású fiatalokból álló társaság, melynek Dessewffy is a tagja volt. Ötletét tetszéssel fogadták, és elhatározták, hogy megkezdik a szervezőmunkát. A fővárosban hamar terjedni kezdett a híre az újfajta mozgalomnak, és egy másik, némileg idősebb úriemberekből álló csoport is bekapcsolódott az előkészületekbe. Köztük Wekerle Sándor pénzügyi tanácsos, későbbi többszörös miniszterelnök volt a hangadó. Elhatározták egy 20 tagú előkészítő bizottság felállítását, majd a tagok toborzása is megkezdődött. Kimondták, hogy 300 aláírás összegyűlése esetén tartanak alakuló gyűlést. A kívánt mennyiségű aláírás igen rövid idő alatt összegyűlt, így már 1883. január végére meghirdethették a gyűlést. 23 Az úri körök mozgolódására természetesen a sajtó is felfigyelt, számos találgatás látott napvilágot, főleg a megalakuló új kaszinó nevével kapcsolatban. Legtöbben a „Gentry Casino" elnevezést emlegették. Ezért az előkészítő bizottság sajtóközleményben tudatta a közönséggel, hogy a névválasztás a majdani alakuló gyűlés feladata lesz, többek között ekkor határozták meg első ízben a kaszinó céljait: „Először is ezen szervezendő társaskör nevét egyedül az alakuló közgyűlés lesz illetékes megállapítani-ennélfogva minden más elnevezés korai és téves. - Célja a magyar társadalom középosztályának oly érintkezési központot nyújtani, mely a tár23 Halász Lajos: Az Országos Kaszinó ötvenéves története. Az országos Kaszinó kiadása. Bp., 1932. 20. old.
