Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

NOVÁK BÉLA: Fővárosi kaszinók

és csak 1871-ben került a kaszinó tulajdo­naba. A Nemzeti Kaszinóról már az alakulást követő években azt terjesztették, hogy zárt arisztokrata klub, ahova egyszerű halandó­nak lehetetlen bejutnia. A későbbi évek­ben ez a nézet általánosan elfogadottá vált. Erről a kérdésről Bölöny József így ír egyik a kaszinóval foglalkozó cikkében: „Az 1878-ban elhunyt kaszinótagok kö­zül 3 gróf volt, 3 báró és 8 fő nem tartozott az arisztokraták közé. A tagok névsorában többek között a következők szerepeknek: Brüll Miksa, Falk Miksa, Hirschler Ignác, Grosz Lajos, Harkányi (eredetileg: Kop­pély) Frigyes és Károly, Moskovicz Mór, Ulmann Sándor, Vámbéry (korábban: Bam­berger) Ármin, Wahrmann Mór, Weisz Ber­nát, Wodiáner Albert, Béla és Móric, (tagja volt a kaszinónak Jókai és Klapka is). A 730 tagból 367 fő, tehát több mint a fele nem volt arisztokrata! A most felsoroltak pedig nem, vagy akkor még nem nevezhetők „iparbáróknak" de kivétel nélkül zsidó származásúak voltak." 10 Egy másik tanulmány viszont így fogal­maz: „Számításaim alátámasztják azt, hogy méltán nevezték mágnáskaszinónak, az arisztokráciának ezt a gyülekezőhelyét. A kaszinó megalakulásától, 1941-ig vizs­gáltam a Nemzeti Casino összetételét ran­gok, címek szerint. Minden időszakban a kaszinótagok legalább a fele rendelkezett hercegi, grófi, bárói címmel s ezek több mint 2/3-a gróf volt." 11 Itt tehát két eltérő véleménnyel találkozhatunk, akárhogyan is nézzük azonban a számokat, a tény az, hogy a Nemzeti Kaszinónak volt a legtöbb arisz­tokrata tagja. A közvélemény és a korabeli sajtó szóhasználatában pedig talán nem vé­letlenül rögzült meg a „mágnáskaszinó" el­nevezés. A Nemzeti Kaszinó példáját számos he­lyen követték az országban, és sorra alakul­tak meg a különböző társaskörök, amelyek nálunk, ellentétben az angliai gyakorlattal, a kaszinó nevet vették fel. A „casino" ola­szul házikót jelent, ám érdekes magyaráza­tot találhatunk a „Hasznos Mulatságok" egyik 1829-es számában, hogy miért hívták így ezeket a köröket. E szerint a híres itáliai Monte Cassino bencés kolostoráról nevez­ték el őket. Itt ugyanis már a kora középkor óta gyógyítottak a tudós barátok az általuk készített balzsamokkal és a közelben faka­dó gyógyvízzel. Messze földről érkezrek a gyógyulni vágyók, akik az itt eltöltött idő alatt élénk társasági életet éltek, melyet hazatérésük után is folytatni kívántak, ezért kis társasköröket hoztak létre, ame­lyeket a kolostor után casinónak neveztek el. 12 A vidéken alakult kaszinók a Nemzeti Kaszinót tekintették példaképüknek, sza­bályzatát igyekeztek lemásolni, pedig tu­lajdonképpen nem is az első volt az ország­ban. Megalakulása előtt egy évvel, a brassói szászok már létrehoztak egyet. 13 Ám ahhoz kétség sem férhet, hogy a Széchenyi nevé­vel fémjelzett, pestit tekinthetjük a hazai 9 Bölöny, i. m., 21. old. 10 U.O., 20. old. H Nagy Beáta: Az elit társasélete a klubok kaszinók keretében. In: Rendi társadalom - Polgári társadalom. Salgótarján 1987. 69. old. 12 Hasznos Mulatságok, 1829/37. 291-292. old. 13 Pajkossy Gábor: Egyesületek a reformkori Magyarországon. História, 1993/2.7. old.

Next

/
Thumbnails
Contents