Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
NOVÁK BÉLA: Fővárosi kaszinók
ragrafusa amely kimondta: „A Casino tagja lehet minden tisztességes, művelt magaviseletű, feddhetetlen jellemű önálló férfi, ha casinoi tagul az alább meghatározott módon a szükséges szavazattöbbséggel felvétetik. Politika pártszínezet és osztálykülönbség a tagok felvételénél vagy kirekesztésénél mérvadó nem lehet." 1 A szabályok rögzítették továbbá a felvétel módját: valamely tag az igazgatósághoz benyújtott írásos ajánlása után a jelölt nevét kifüggesztették a hirdetőtáblára, hogy akinek kifogásolnivalója van, az megtehesse észrevételeit. Amennyiben nem metült fel kifogás, a választmány kétharmados többséggel választhatta meg az illetőt. A felvételi, illetve a kizárási procedúra golyóvetés útján történt, a szavazók egyenként léptek abba a szobába, ahol két láda állt, itt szándékaik szerint az igent vagy a nemet jelentő ládába vetették a részükre kiosztott csontgolyókat. Innen származik a korabeli szóhasználatban sokszor alkalmazott „kigolyózás" szavunk. 6 A kaszinó taglétszáma az évtizedek során folyamatosan emelkedett, amíg a század végére elérte a 750 fő körüli számot, és itt állandósult. 7 A kaszinóban már a kezdetektől fogva élénk társasági élet zajlott, számos bált is rendeztek, vasárnaponként tartott zenedélutánjaik pedig vátosszerte elismertek voltak. A könyvtár a számos felajánlásnak köszönhetően szépen gyarapodott. Ezen kívül más irányú tevékenységet is folytattak, például segítettek a tagoknak 5 Nemzeti Casino-könyv. A Nemzeti Casino szabályai és tagjainak névsora. 1880. Bp., 1881. 56-57. old. (Az 1827-es eredeti szöveg alapján.) e U.O., 58. old. boraikat értékesíteni: minden tag beküldhette lepecsételt palackokban a borát a kaszinó pincéjébe, így lehetőség nyílt arra, hogy megismerjék egymás termését és akár üzletet is köthessenek. 8 A kaszinóban természetesen számos informális találkozóra került sor, politikai, üzleti döntések születtek a falai között. Ám erről szemérmesen hallgattak a közvélemény előtt. A tagság előnyei közé tartozott, hogy a kaszinó a szabadidő kellemes eltöltésén kívül, fontos találkozók számáfa diszkrét helyszínül is szolgált. A korabeli sajtó rendszeresen beszámolt a kaszinóban megrendezett hangversenyekről, bálokról, de a hétköznapok rejtve maradtak a nagyközönség előtt. Mindez odáig ment, hogy később, amikor az újságok már fényképeket is közöltek a kaszinóról szóló beszámolókban, a belső terekről készült felvételeken csak a személyzetet láthatjuk, a tagokat nem. Nemzeti Kaszinó első éveiben elhelyezkedési gondokkal küzdött. A megalakulást követő években, a Vogel-házban működtek, innen 1830-ban költöztek a szintén a Dorottya utcában lévő házba, amelyet a Kereskedők Egyesületétől béreltek. Ekkor vették fel egyébként a Nemzeti Casino nevet, hogy megkülönböztessék magukat az ugyancsak e házban létező Kereskedő Kaszinótól. Majd néhány évig ismét a Vogelház adott otthont a kaszinónak, hogy 1859-től elfoglalhassák végleges lakhelyüket, a Hatvani- és a Szép utca sarkán álló, Cziráky-palotát, melyet eleinte béreltek, 7 Bölöny József: A Nemzeti Casinóról. História, 1993/9-10. 20. old. 8 lik i. m., 15. old.