Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

NOVÁK BÉLA: Fővárosi kaszinók

Az első: a Nemzeti Kaszinó kaszinók a 19. században NÓVÁK BÉLA A hazai kaszinók számára mintául szolgáló klubok őshazája Anglia volt, ahol már a 16. században kialakultak a klubok csírái: a ven­déglőkben rendszeresen találkozó, számlái­kat közösen kifizető asztaltársaságok. A „club one's resources" kifejezés mindmáig a közös célra történő pénzgyűjtést jelenti. Ezek a kompániák nem csak szórakozni gyűltek egybe, de sokszor üzleteket is kö­töttek, a találkozásnak teret adó vendéglők és kocsmák pedig raktárként és árubemu­tató teremként is működtek. A 18. század második felére aztán ezekből az üzletelő, szórakozó asztaltársaságokból alakult ki a híres angol klubélet, amelyben minden tár­sadalmi réteg megtalálta a maga helyét a törzskocsmától az előkelő klubig. 1 Amikor Széchenyi István első ízben járt a szigetországban, vendéglátói természete­sen az utóbbiakba, a zártkörű klubok vilá­gába vezették be. Itteni élményei ösztö­nözték arra, hogy itthon is valami hason­lóval kísérletezzék. Már az 1825-ös pozso­nyi országgyűlés idején egyfajta „magánka­szinót" rendezett be gróf Károlyi György­gyei közösen fenntartott szálláshelyén, ahol élénk társadalmi élet zajlott. Ennek a gyűlhelynek állandóvá tételén kezdett el fáradozni 1826 végén. 2 Segítőtársaival részvényívet köröztek, amelyben 100 forintos befizetéseket gyűj­töttek egy „valódi" kaszinó létrehozására. Az aláíróknak Széchenyi személyesen kül­dött szét egyforma szövegű leveleket, mely­1 Szántó György Tibor: Klub- és társasélet Angliában. História, 1993/2. 3-5. old. 2 Csorba László: Széchenyi István. Officina, Bp., 1991, 60. old.

Next

/
Thumbnails
Contents