Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
KERÉNYI FERENC: A színház mint társaséleti színtér
(hétköznapi és színházi) életének, hogy közöttük télen, a hajóhíd kiszedése után a kapcsolat megszakadt, a közlekedés csónakban vagy a befagyott Duna jegén történhetett. A helyzet, amelyet csak a Lánchíd megnyitása orvosolt a 19. század közepén, közönségtörténeti szempontból azt jelentette, hogy a Várszínház telente elvesztette pesti publikumának zömét, a kormányszéki tisztviselők és a budai polgárok pedig átmenetileg nélkülözték a látványos szcenikájú előadásokat, mivel II. József az ehhez szükséges technika beépítését a Várszínházban megtiltotta. Az első magyar színtársulat azonban megpróbálta közönségét ebben az organikusan fejlődött (ha tetszik: „alulról építkező") struktúrában „felülről" is biztosítani: 1790. évi két bemutatkozó előadásuk, az 1792-vel induló rendszeres játszás egyaránt a Budára összehívott országgyűlés védőernyőjére számított, mint ahogyan 1807-ben is a diéta itteni tevékenységétől várták jogi maradandósításukat és közönségüket egyaránt. Mivel azonban (Pest vármegye segélyezése, a vármegyék jelképes páholybérletei ellenére) az országgyűlésen kívül a Rondella és a Reischl-ház látogatottsága a magyar előadásokon 20 százalék körüli volt 6 , 1796-os bukásuk szükségszerűnek tekinthető. A francia forradalom hatása és az ellene folytatott háború nem hagyta érintetlenül a pest-budai nézőtereket sem. 1791 nyarán a német társulat színre vitte a Bastille ostromát. Július 26-án maga az uralkodó utasította az alkancellárt, hogy újbóli előadás 6 Kerényi Ferenc: Az első magyar hivatásos színtársulat társadalmi kapcsolatairól. Századok 1974. 423-435. old. esetén a színházat be kell zárni, együtt az igazgató felelősségre vonásával; Sándor Lipót nádor pedig levélben mentegetőzött. A magyar jakobinusok perében a tanúként kihallgatott Szén Károly türjei kasznár elismerte, hogy az előző télen, a pesti színházban örömmel hallgatta August Kotzebue A nap szüze című, egyébként a spanyol hódítás idején és Peruban játszódó, egzotikus érzékenyjátékában a következő szavakat: „Öljétek meg a papokat, öljétek meg a királyokat!"-sőt, ezt el is mesélte. Németh János ügyész Sehy Ferenc színész elleni vádirata szerint a népszerű művészre éppen a tömegbefolyás érdekében volt szükségük az összeesküvőknek. Sehyt, a mozgalom egyik besúgóját felmentették, sőt a kivégzések estéjén, 1795. május 20-án már fel is léphetett. A közönség, amely nem tudott szerepéről, riadó tapssal fogadta: ez volt a mozgalom melletti egyetlen nyilvános rokonszenv-megnyilvánulás. 7 1796-ban a szabadszájú, rögtönzésre mindig hajlamos Kreutzer-Theater működését ideiglenesen szüneteltették. A színházi kultúraközvetítő szerepet játszó Bécs és Pest-Buda színházi életét elsősorban az különböztette meg, hogy a császárvárosban a két udvari teátrum mellett három kültelki játékszín is működött, markáns és kiszámítható műsorprofillal, ennek megfelelően tagozódott közönséggel. A kettős városban viszont a kisebb és osztatlanabb publikum egyazon színtársulat tagjaitól (legfeljebb több játszóhelyen) várta el valamennyi színházi igénye kielégítését. A helyzet 1812, a pesti Német Színház 7 Benda Kálmán: A magyar jakobinusok iratai Nil., Bp., [1952-] 1957.155-156., 672., 274. old.
