Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

SALY NOÉMI: „Ide minden rangú ember és mindkét nem eljöhet..."

kumcntum, visszaemlékezés alig maradt róluk. Mivel foglalkoztak? Miről beszélgettek? Mennyi időt töltöttek együtt? Az alábbiakban kettőt mutatunk be ezek közül, amelyek jól tükrözik a századfordulói, század eleji állapotokat. Az egyik egy hosszú életű és igen népes budai asztaltársaság, amelynek történetét és szabályzatát elnökük, Benedek Sándor pénzügyminisztériumi osztálytanácsos adta ki 1896-ban. A ///. kerületi Újlaki Első Magyar Asztaltársaság-ox. 1881-ben alapította néhány újlaki polgár. Céljuk „jótékonyságot gyakorolni a szegény iskolás gyerekek iránt, s fejleszteni a társadalomban a magyar nemzeti irányt". „Ez utóbbi célkitűzés annál is étdekesebb - miközben jól jellemzi a régi századvég heves magyarosító törekvéseit -, ha rápillantunk a társaság valószínűsíthető nemzetiségi/felekezeti összetételét bemutató táblázatra, amely a nevek alapján oly vegyes képet mutat, mint a város egésze": 20 magyar 55 német 75 zsidó 26 szláv 11 görög 1 összesen 168 A névsorban feltűnően sok a névazonosság. „Egyes esetekben... apákról és fiúkról van szó, de testvérpárok is akadnak. A közös asztal társasági tagság egyrészt jelzi a rokoni összetartozás erejét, másrészt pedig azt, hogy a társaság kor szerinti összetétele 20 Kovács Réka: Törzsasztalok a pesti kávéházakban 1880-1950. Szakdolgozat, ELTE Tanító- és is egészségesen vegyes volt. Az idősebb nemzedék számára ez az utánpótlást, a társaság jövőjét biztosította, a fiatalok számára pedig nemcsak a »magukhoz való« fiúkkal való barátkozásra adott lehetőséget, hanem a felnőtt világba való beilleszkedést, az előbbre jutáshoz szükséges kapcsolatok kiépítését is segíthette." Ide iktatjuk a tagok foglalkozását bemutató táblázatot, amelyben „magas rangú állami tisztviselők, gyárosok, igazgatók, orvosok, tanátok, gyógyszerészek és az összejöveteleknek helyet adó kávés (Güttler Vince) mellett a középosztály alsóbb rétegeinek képviselői és különféle iparosok is szép számmal szerepelnek". Városi és magánhivatalnok 33 Kereskedő 21 Orvos, gyógyszerész 16 Gyáros 9 Iparos 9 Irodafőnök és titkár 9 Gyár-, malom-, fürdőigazgató 7 Vállalkozó 5 Iskolaigazgató 5 Tanító, tanár 4 Építész 5 Mérnök, gépész 5 Ügyvéd 4 Birtokos és háztulajdonos 5 Királyi és miniszteri tanácsos 3 Pénzintézeti igazgató 2 Jegyző 1 Óvóképző Főiskolai Kar, művelődésszervezés szak, Bp., 2002. 36. skk.