Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

CSÁSZTVAY TÜNDE: Szalon-Garnitúra

Bródy Sándor úgy emlékezett: „Feszty Árpád műterme meg éppen kivételesen barátságos. Járja a nap, de homályos zugok is vannak benne. Ha akarom templom, ha akarom búvóhely, rejtett dolgozószoba. Mulatni sehol sem lehet jobban, amit ott igen gyakran meg is cselekszenek, de a dologra is nagyon alkalmatos, amint azt a festő néhányszor megmutatta ... Jókai lakosztályába a műteremből is föl lehetett jutni (a másik feljárat az előtérből vezetett föl), „melyen csak a család és a család vendégei járnak. Egy sajátságos lépcsőzet vezet innen fölfelé, kő-angyalok, hadi bárdok, cserkesz-tőrök, perzsa sisakok, kirgiz kucsmák, íjak, puzdrák, pajzsok, dárdák, katrincák, misemondó ruhák, rengeteg vázlatok halmazai és máseffélék közt."

33 A gerendás famennyezetű műterem esti megvilágításban még hangulatosabb lehetett: „Hatalmas, emeletes műterem, fagalériáját fecskefarkú zászlók, falait régi magyar fegyverek ékesítik - emlékezett Herczeg Ferenc. - És egy nagy olajfestmény: fiatal asszony ül fekete bivaly hátán, jobbra-balra tőle keleti szőnyegbe kötött batyu - az asszony olyan egykedvű megadással tekint a messzeségbe, mint maga a távoli kelet. A műtermet csak a pajtakapunyi kandallóban lobogó máglyatűz világítja meg. A lámpákat a hangulat kedvéért eloltották. Hideg, fehér plasztronok, meleg fehér női vállak világítanak a félhomályban; itt-ott egy gyémánt ékszer, egy női szem, vagy egy cigaretta izzó fénypontja sziporkázik. Széles ívben a kandalló körül emberek ülnek és könyökölnek a kereveteken. A fiatalok a szőnyegre vetett diványpárnákon heverésznek. A szomszéd szobában egy cimbalom pendül halkan, mintha álmában énekelne. Szalon-garnitúra A kandalló-megvilágította és cimbalompendüléses Feszty-szalon Magyarországon Fesztyné, Feszty Masa, illetve Bródy és Pékár vissza-visszatérő emlékei és elemzései szerint is - Beniczkyné Bajza Lenke és Wohl Jankáék szalonja után (mely Feszty Masa megfogalmazása szerint: „a maguk szerény viszonyai között," Pékár szerint pedig „a maga szegénységében" és „szűk lakásában" működött pompásan, de mégis csak jóval kisebb vendégkörrel irodalmi-művészeti szalonként) - a harmadik, immár „igazi" szalon volt. A Bajza utcai kis házban - mint Feszty Masa írja - szülei „szinte izzó, sziporkázó szellemi légkört" teremtettek meg,

35 ahová - Herczeg emlékei alapján - „járatos volt majd mindenki, aki akkoriban valaki volt Budapesten. Nők közül a legszebbek, politikusok közül a legnépszerűbbek, művészek közül a legtehetségesebbek, korhelyek közül a legjobb ízűek. Fesztyben, bár maga el tudott volna élni egy csőszkunyhóban egy darab szalonnán, megvolt a renaissance urak pompakedvelő vendégszeretete. És ő - anélkül, hogy tudott volna róla - vezérnek született; akkor volt igazán Feszty Árpád, mikor 32 Bródy, i. m„ 372-374. old. 33 Szívós, i. m., 923. old. 34 Herczeg Ferenc: A gótikus ház. Bp., 1939. 69. old. (A továbbiakban: Herczeg, i. m.) 35 A Feszty Masa-idézetek lelőhelye: Dankó Pista és Feszty Árpád barátsága. Hogyan született az »Eltörött a hegedü'm?« Nők Lapja, 1968. augusztus 3.