Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

CSÁSZTVAY TÜNDE: Szalon-Garnitúra

gorának, a „szobafilozófus" Czóbel Istvánnak tanait. Czóbel a magyar újkonzervativizmus agrárius mozgalmának képviselője, s főleg Spencer tanait valló ideológusa.

15 Az agráriusok azon morálfilozófiai alapon, mely idealizálta a feudális-patriarchális viszonyokat és „rehabilitáló szembeállításba" helyezte a „bekövetkezett polgári fejlődéssel," azt vallották, hogy az arisztokráciának „hatóképes gazdasági pressure grouppá" kell formálódnia, és a kormányzattól ki kell kényszerítenie az érdekeit szolgáló gazdaságpolitikai döntéseket. Az elmélet szerint - az organikus fejlődés tana alapján - „a nemesi, paraszti, kisiparos rétegek tönkretétele megbontotta a magyar társadalom organizmusát," és ezt az arisztokráciának kell orvosolnia. Hitték, hogy „az organizáció, a szervezett egységes fellépés semmivé teszi az »erosek« fölényét. Az eddig »gyengenek« bizonyult rétegek gazdasági érdekképviseleti organizációkba szervezve konkurrenciaképessé válnak a versenyben. [...] A tradicionális és kispolgári rétegeket egységes érdekképviseleti fronttá kell szervezni." Czóbel szavaival pedig: „Alakuljon meg valahára a magyar it A kérdésről bővebben Id. még Szabó Miklós: A kontinentális Európa konzervatív ideológiája néhány új vonásának kialakulása a századfordulón. Történelmi Szemle, 1974. 326-327. old.; Szabó Miklós: Új vonások a századfordulói magyar konzervatív politikai gondolkodásban. Századok 1974. 3-65. old.; Németh G. Béla: A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában. Bp., 1981.; R. Várkonyi Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban. 1 -2. Bp., 1973. is Czóbel István fő műve Die Entwicklung der Schönheitsbegriffe. Die Genesis unserer Kultur. Bd. 1-5. Leipzig, 1901-1907. hazafiak ligája... Ur és polgár, honorácior és telkesgazda, szóval mindaz, aki nem részese sem a nagy Panamának, sem a szocializmusnak, álljon össze. [...] Tegyük hát azt a szövetséget, amelyet komoly és előrelátó férfiak alapítottak, élő hatalommá, a társadalmi élet egy nagy gócpontjává. [...] Akkor fog az egy nagy nemzeti ligává átalakulni, amely imperative léphet fel a zsaroló rendszer, a szociális bajok és a korrupció ellen."

1 Justh már évekkel korábban dédelgette magában annak tervét, „hogy megcsináljuk az irodalmi salon-t, össze igyekezve hozni a nálunk még olyan igen ellentétes »mondain« és »lettre« köröket. Persze ez kezdetben csakis az úri társaságban lesz lehetséges; később ha dámáink úgy akarják, s elég erősnek érzik magukat erre, tán sikerülend tovább menni."

18 A legelőkelőbb magyar családok egy része „a » nemzetek feletti« birodalmi arisztokrácia részének tekintette magát" , de azért voltak jó néhányan, akik továbbra is felvállalták, sőt egyre erőteljesebben hangsúlyozták felelősségüket és feladatvállalásukat a magyar társadalom vezetésében. Justh Zsigmondnak - életvitele, majd betegségének suis Szabó Miklós: Új vonások... 8-9., 19., 20-21., 23. old. íz Cz. I. [Czóbel István]: Nincs megállás. Magyar Gazdák Szemléje, 1898. február, 35. old. 18 Justh levele Nemeskéri Kiss Margitnak, Szenttornya, 1886. szeptember 17. - Gálos Magda: Sigismund Justh et Paris. Bp., 1933. 74. old. - A próbálkozás eredménye lett 1889-ben a Műbarátok Körének megalakulása. 19 Fónagy Zoltán: Társadalom. A mozgásba jött társadalom. Magyar kódex. 5. Az Osztrák-Magyar Monarchia. Magyarország művelődéstörténete 1867-1818. Főszerk.: Szentpéteri József. Szerk. Hargitai György. Bp., 2001.104. old.