Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

CSÁSZTVAY TÜNDE: Szalon-Garnitúra

hívta meg - mint azt Justhnak írta - az „egész csöndben incognitóban" tartott esküvőre. Jó barátja, Pékár Gyula szerint Feszty Árpád „...maga is talpig bohém volt s baráti kedvességével, romantikus férfiszépségével egész Bohémiát elbájolta. írónők, művésznők, színésznők..., mindenki bomlott a daliás piktor után." De Feszty ugyanúgy magába tudta bolondítani a férfiakat is. Bámulatosan értett az emberek nyelvén, pillanatok alatt megkedveltette magát az emberekkel. Justh Zsigmond jellemzése szerint: „Feszty Árpád. Vér, vér és vér. Mednyánszky tigriskének nevezte el - s valóban a tigrisre emlékeztetett leginkább. Szenvedélyes, tüzes, s amellett lágy, bársonysimaságú mozdulatok. ... Csak a napfényt akarja meglátni. [...] Mióta Jókai Róza férje, sokat beszél a modernizmusról, és - a divatra is kezd adni. Sőt! még a zenét is szereti. Azelőtt a zongorával el lehetett kergetni, csakis a cigányokat tűrte."

9 A fiatal festőért már kezdettől, megismerkedésük óta Jókai is rajongott, és tehetségét nagyra tartotta. Az 1870-es évek végén már ismerték egymást, az 1880-as évek elejétől pedig több vállalkozásban is részt vettek együtt. 1886 elején már annyira jó barátságban voltak, hogy a Vasárnapi Újság híradása szerint: „Jókai Mór április közepére Dalmáciába utazik, onnét pedig átmegy Boszniába, hogy bejárja az okkupált tartományokat és adatokat gyűjtsön új re7 Feszty Árpád - Justh Zsigmondnak, 1888. augusztus 7-e előtt, Canal Grande, Venezia. OSzK Kt. Lt., a kézirattári rájegyzés szerinti 12. levél. 8 Pékár Gyula: Fesztyéknél a Bajza-utcában. OSzK Kt. Fol. Hung. 2044. Rádióelőadás. (A továbbiakban: Pékár, i. m.) gényéhez. Utazásában Feszty Árpád jeles festőnk és Thallóczy Lajos fogják kisérni."

,0 Feszty tehát már a Rózával kötött házassága előtti néhány évben is Jókainak jóformán minden vállalkozásában szerepet kapott és minden Jókainak rendezett reprezentatív közéleti eseményén ott ült a legillusztrisabb vendégek között. Arra persze aligha lehet valaha is bizonyítékot találni, hogy Feszty nagy munkáinak megrendelésében és nívós díjainak elnyerésében mennyiben játszott szerepet saját tehetsége, szeretnivaló személye, fülkapottsága vagy éppen Ipolyi, Gyulai, Jókai (stb.) kitüntető barátsága. Róza szerint Jókai „a házasságunk után pár évvel az uramat sokkal jobban szerette már, mint engem" - emlékezett. - „Nem csoda! Komáromi volt. [...] Árpád politizált, koccingatott papival és versenyt anekdotázott vele óraszámra. Mind olyan kvalitások, mik belőlem bizony hiányoznak. Még a koccingatást szívesen vállaltam, de politika nélkül..."

11 Feszty Árpád - minden forrás szerint tényleg értett az emberek nyelvén, és talán nem annyira számításból, mint inkább ösztönösen - a mindennapi életben való helyezkedéshez. Csodálatra méltó érzéke volt az üzlethez meg a szervezéshez. Ez a könnyűkezű festő, ez a jóképű, imádnivaló showman kifogyhatatlan ötleteivel képes volt összegyűjteni és békén maga körül, a társaságában tartani egészen különböző ha9 Justh Zsigmond naplója és levelei. Bp., 1977. 340. old. m VU 1886. 5. sz. 129. old. n A Jókai-ház. Feszty Árpádné, Jókai Róza jegyzetei. Jövendő 1904. október 9. 41. sz. 5-8. old. (A továbbiakban: Jókai-ház)