Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

DEDE FRANCISKA: A szalonember: Justh Zsigmond

példa Huysmansé: „Intérieur-je olyan, mint önmaga s mint könyveinek lényege: meleg, tele hangulattal. Előbb egy kis ebédlőbe léptünk. Itt egy nagy könyvszekrény, pár metszet, egy pár régi porcellán. Asztalán elkezdett kézirat. Aztán salonjába lép az ember. A sarokban kandalló, előtte pár szék. Alapszín mind a két pièce-ben

30 hamvasszürke s ebből emelkednek ki a rajzok, a porcelánok s egyéb műtárgyak. A kandallónak mintegy pendant-ja egy kis asztal, efelett Concourt arcképe (híres metszet), kissé tovább a saját arcképe, 31 rossz, valami incoherant festhette, úgy néz ki rajta, mintha a Mázasból ugrott volna meg. Arcképe alatt Odillon Redon egy phantáziája, kevésbé őrült, mint ennek a festőnek képei rendesen szoktak lenni. Tárgya: Egy egyiptomi arcú, félmeztelen s félig góthikus modern ruhába öltöztetett leányt az ördög magával ragad az űrben, Lucifer tudja mit susog a leány fülébe, mert ez dermedten néz maga elé. E csoporttal szemben kis könyvszekrény Huysmans híres könyveivel. (A legszebben kötött könyvei vannak Parisban.) Végre megmutatja hálószobáját. Itt érdekes két kis Rembrandt metszet ágya felett. Visszamegyünk a salonba. Megmutatja kötéseit. Egynehány valóban bámulatos. Pld. egy lila színű s aranyba játszó bőrbe kötött könyv (Les croquis parisiens), belül zöldeskék alapú s elmosott aranyvirágú japáni papirossal. Ez határozottan a legszebb modern kötés, amelyet életemben láttam. [...] Különben ízlésének raffináltsága kissé emlékeztet Des Esseintes-re (az à Rebours [sic!] hősére)."

32 30 helyiség 31 itt: hozzá nem értő A Párizsi Nap/ó-bim megörökített enteriőrök között azonban akad olyan is, ahol a napló írója nemcsak vendégként lehetett jelen, hanem szinte otthonra lelt. Az „isteni" tragika, Sarah Bernhardt palotájába a benső barát jogán van bejárása. Sokat időzik nála, elkíséri látogatásaira, részt vesz színházi próbáin és előadásain. Feltétlen csodálója a művésznőnek, ő pedig beavatja családi élete intim titkaiba. Sarah rendkívüli egyéniség. Nemcsak nagy színésznő, fest is, szobrászkodik is, emlékiratokat is ír és állandóan hatalmas udvartartás veszi körül. Palotájának terei is közönséget feltételeznek: „Az atelier - Sarah szentélye. Szembe az entréevel egy óriási kandalló, felette Clairin híres képe, amely Sarah-t ebben az atelier-ben ábrázolja. A kandalló felett egy csomó bronz szörny és Sarah egy kis szobra, mely Hamlet francia fordítóját [...] ábrázolja. A kandalló egyik oldalán az óriási vaskalicka (ma üres), amelyben oroszlányai és gepárdjai voltak, másik oldalon egy nagy jeges medve bőrökkel leborított kerevet, amelyre keleti selyem szövetekből és hímzésekből sátor borul. Itt tanyázik majdnem egész nap félig fekve, félig a levegőben lebegve Sarah az isteni. Az atelier falait vérvörös posztó fedi, amely azonban alig látszik a ráakasztott tárgyaktól. Tőrök, képek, szövetek, szőnyegek, a zongorán kissé túl egy hangyász bőre, koponyák, japán álarcok, ritka legyezők, régi pergamenek, a sátor túlsó oldalán egy diadaljelvényektől megrakott panoplie, legtetején Brazília zászlójával. A panoplie alatt forgó étagère, rajta egy nyitott pergamenre festett mágus könyv. Ezentúl egy hosszú igen bizarre könyvszekrény, rajta ezeregy 32 Justh Zsigmond napiója..., 70-71. old.