Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

BORBÍRÓ FANNI: „Csevegés, zene és egy kis tea..."

összefutott. Fraknói Vilmos, Haynald bíbo­ros beteket töltött itt, átutazóban megláto­gatta őket Grünwald Béla és egy ameri­kai-francia barátjuk, M. Gaulieur. Brixenben, ahol Kneipp-kúrával kezel­tette magát, Zichy Gézával találkozott, és Hubay is odament Oroszországból a reumá­ját gyógyíttatni. A közelben lakott Kallay Béniné, „ki nagyon örült nekem és kivel sű­rűn fogunk összejárni. Az itteni table d'hôte legtávolabbról sem hasonlít a Cairóira. Eddig 5-en voltunk. Egy berlini protestáns pap a nejével - pas de mon gout - 2 öreg gróf Fugger - rien de tentant - ma három csúnya hollandi nő jött hozzá. My heart is safe — hélas!" Máskor a társasága egy firenzei bankár-család volt, „nagymama (érdekes amerikai), mama és bakfisch". Egy fürdő­bei i nap gyorsan eltelt: az óriási levelezés­sel, közben Janka a lapszerkesztésről sem feledkezett meg, és hát a kúrát is be kellett tartani. A külföldi fürdőhelyek kiváló alkal­mat nyújtottak a különféle rangú, helyzetű és foglalkozású emberek ismerkedésére, főleg, ha még esti programokat is szervez­tek. „Ma estére egy félvad német prof. egy kis comiténak görög népdalokat akar felol­vasni saját fordításában - majd írok róla. Egy finnlandi fehér szakállas generális ifjú szivével árnyékba helyezi az ifjabb urakat mind. Wohl Janka és Stephanie tehát nemcsak pesti otthonukban, hanem vidéken, sőt külföldön is mindig megtalálták a számuk­ra megfelelő társaságot, vagy éppen a régi barátokat. Kiemelkedő szerepet mégis a pesti társaséletben töltöttek be, ahol laká­suk, szalonjuk a hét több napján is nyitva 53 Wohl Janka levele Justh Zsigmondhoz, 1891. június 29. állt nemcsak a barátok, ismerősök, hanem akár az ismeretlen személyek előtt is. Ha jó társalgó volt az illető, vagy játszott valami­lyen hangszeren, esetleg írt, és írásait haj­landó volt felolvasni, biztosan kedves ven­dégként tartották számon a háziasszonyai. A Wohl-nővérek összekötő kapocsként szolgáltak a fiatal arisztokrácia és a művész­világ között, hiszen szalonjukban megfor­dultak mindkét csoport tagjai. Ehhez a sze­rephez hozzájárult az irodalmi életben be­töltött pozíciójuk is, lapjuk szerkesztése kapcsán sokféle embert ismertek meg és láttak vendégül aztán szalonjukban. A szalon költségei és nyereségei Felmerül a kérdés, miért érte meg az egyébként nem túl vagyonos Wohl-nővé­reknek a szalont évtizedeken keresztül fenntartani? Anyagi szempontból a nyere­ség kétséges, bár amint láttuk, náluk nem volt nagy eszem-iszom, csak tea, évente néhányszor egy-egy estélyen kiadósabb étel. A tea másíélől a polgári jelleget is hangsúlyozza, és a Wohl-lányok anglománi­ájának, egyfajta gasztronómiai kozmopoli­tizmusnak is jele. Az anyaginál azonban sokkal fontosabb volt az erkölcsi haszon, amelyben mind a vendégek, mind a házi­gazdák részesültek. A vendégek jó társasá­got, esetenként színvonalas zenei, irodalmi előadásokat, jó társalgó házigazdákat és egyenrangú szellemi partnereket kaptak. Ezt mutatja az is, hogy Fraknói Wohl Jan­kának olvasott fel készülő művéből. A 54 Wohl Janka levele Justh Zsigmondhoz, é.n. augusztus 11. (1889 után)

Next

/
Thumbnails
Contents