Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

BORBÍRÓ FANNI: „Csevegés, zene és egy kis tea..."

Wbhléknak küldte el először, akik azt maguknál tartották, tudva, hogy a kéziratok milyen könnyen elvesznek, majd továbbküldték Justh édesanyjának. Janka arra is engedélyt kért, hogy belejavíthasson Justh kéziratába, a pongyola fogalmazást ráncba szedhesse. Az irodalom megélhetésük forrása volt, s Janka nemegyszer panaszkodott Justhnak erre az anyagi kötöttségre: „Bár ne volnék úgy idelánczolva 2! lappal - pénz-hiánynyal, bizonyos hogy ott volnék maga mellett."

10 Az újság körüli munkák elvonták az időt és energiát az egyéb irodalmi tevékenységektől, ez szintén bántotta Jankát: „Semmihez sem jutok a folytonos journalizmus mellett. Kár - még volna mondanivalóm. Véleményét mindig megmondta, még ha az bántotta is az illetőt, az irodalmat és szerkesztő mivoltát a lehető legkomolyabban vette, ezért kritikai megjegyzéseit sosem hallgatta el. Példa ette a Justh által beajánlott Czóbel Minka, akinek verseiről nagyon rossz véleménnyel volt Wohl Janka, és indulatos leveleket írt róluk az ajánlónak: „Czóbel Minkával levelezem - egy csomó verset küldött - de édesem, hisz ezt mind át kell dolgozni. Az a sok ismétlés, tengernyi hiábavaló szó, rossz magyarság... stb. Czinka Pannát felényire kellene redukálni hogy olvasható legyen. Iskolázatlan, látszik, hogy soha sem tanúit. Remélem carte-blanche-ot fog adni, hogy javítsam a dolgait. Most egy kis lyrai verset közlök tőle - de azzal is sok dolgom volt. Oh, az a 10 Wohl Janka levele Justh Zsigmondhoz, é.n. december 8. (1889 után) H Wohl Janka levele Justh Zsigmondhoz, é.n. április 11. maga lángtelke, mely mindent úgy karol fel a minőnek látni óhajtja, hát nem olyanl " Később ezt írta Justhnak: „Tegnap meglátogatott Czóbel Minka - Ez a »sors«, ez a »vegzet« az Ön lelkén fog száradni! Külön feljött Fesztyékkel, Jókaival megismerkedni, egészen az irodalmi pályának akarja szentelni magát - c'est affreux! (...) Tehetsége okvetlenül van, de mester kellene neki, ki nyelvre s tömör gondolkozásra tanítsa. Mindenesetre érdekes, de - a mi magyar éretlenségünkkel erősen alanyozott jelenség. Nem egy Mary Robinson, egy Vacarescu Helén! (...) De kedves leány, van benne élan. Csak Ikarus ne váljék belőle, ha ily nagyra tör. Au risque de déplaire, megmondtam neki egypát észrevételemet. Nem tudom, nem-é vette tossz néven."

13 Valószínűleg Czóbel mégis rossz néven vette, mert Janka később panaszkodik, hogy nem küld több verset, és hálátlanságot mutat felé, pedig ő mennyit javította a munkáit. Bár Wohl Janka általában is erős, akaratos személyiség volt, meglepő, néha milyen stílusban írt, tárgyalt a szerzőivel, adott tanácsokat nekik. Szász Károly püspöknek például egyszer azért adta vissza Goethefordítását, mert azt a verset saját fordításában akarta közölni „privát okokból", és helyette egy másik, „nagyobbszerű" fordítást kért tőle. Más alkalommal pedig csodálkozásának adott hangot, hogy Szász, aki „routiniert" ember, visszakéri a nem használt verseket, pedig azt a szerkesztőség meg szokta tartani. Egy későbbi levelében 12 Wohl Janka levele Justh Zsigmondhoz, 1889. december 10. 13 Wohl Janka levele Justh Zsigmondhoz, 1891 ? január 13.