Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

FÁBRI ANNA: „Eszmesúrlódások"

rokat, amelyek Madame D'Alq művének engedélyezett felhasználásáról tudósítot­tak. És az eredeti előszavakat sem (minden kiadáshoz készült egy), amelyek közül az első (1879-ben, néhány évvel a porosz-fran­cia háború után!) a szerzőnek a Madame D'Alq álnéven illemkérdésekről író francia hölggyel való ismeretségéről és írói-újságírói együttműködéséről számolt be. 52 A saját tulajdonságokat és szokásokat nyíltan elvállaló, sőt - legalábbis részben ­megőrizni vágyó, de a magyar viselkedéskul­túra európai „harmonizációját" is fontosnak tartó álláspont érdekes példáját találhatjuk meg az amerikai Don't magyar fordítását be­vezető kedélyes elmélkedésben, a Porzó ál­nevet használó neves publicista és élclap­szerkesztő, Agai Adolf írásában. A Don't: A manual of Mistakes & Improprieties more or less prevalent in Conduct and Speech címmel megjelent viselkedési útmutató (amelyet „amerikai szerző írt amerikai középosztálybelieknek") angol olvasókhoz szóló bevezetője megállapítot­ta, hogy a könyvecskéből a jól nevelt angol semmit sem tanulhat, de jól szórakozhat rajta. A Don't szerzője, Censor ugyanis („aki úriember és úriember módjára ír: „The Autor of Don't is a gentleman, and writes with a gentleman's instincts" 03 ) valósággal megvilágítja az amerikai élet színpadát: az angol olvasó a tiltásokból és tanácsokból tisztán láthatja, hogyan viselkednek, mi­lyenek az amerikaiak. Egy ilyen „olvasat" lehetőségére a ma­gyar közönség figyelmét nem hívták fel: a la­konikus Censor előszavainak helyét (és még húsz oldalt) a budapesti kiadásban a bőbe­szédű Porzó fejtegetései és anekdotázásai foglalták el. A könyvecske teljes terjedelmé­nek negyedét kitevő csevegés után a röpke jegyzetből végül is kiviláglik, hogy Porzó szerint a középosztálybeli magyar olvasó ­még ha igazán jól nevelt is - nem lehet bir­tokában olyan magabiztosságnak, amely az angoloknak felkínált szórakoztató összeha­sonlítást megengedné. „A nevelt ember is ­aki a jó modor, a finomabb világi érintkezés szabványaiban otthonos - megelégedéssel forgatja e kötetkét, talál-é benne újat, hogy ennek alkalmazásával is tökéletesítse ma­gát; míg a csupán külsőleg európai hetykén tolja el magától, hogy hiszen azokat, amiket a »Nem illik« terjeszt, »mind régi dol­gok«. A „belsőleg európai magyarnak" Porzó gondolatmenete szerint tehát másféle összehasonlító szempontjai lehetnek, mint az angliai angolnak. Nem magához mér, ha­nem magát méri másokhoz. Porzó a franci­ák könnyedségét és az angolok józan gya­korlatiasságát szerette volna meghonosítva látni a magyar társas érintkezésben, csak éppen azzal nem számolt, hogy ezek volta­képpen a szabályokhoz való viszonyulás, végső soron az identitás biztonságának ki­fejeződései. A Don't londoni kiadásának be­vezetője - miközben hangsúlyozza, hogy a 52 Louise D'Alq Le Savoir-Vivre című háromkötetes viselkedési tanácsadó könyve először 1874-ben jelent meg Les Mans-ban. 53 Don't..., London, Field & tuer, Y' Leadenhalle Presse, E.C. [1884 körül] 6. old. 54 „Nem illik!" Útmutató a társadalmi érintkezésben többé-kevésbé elterjedt visszásságok, nyelvbeli hibák s egyéb botlások elkerülésére. írta Censor. Az angol „Don't" nyomán hazai viszonyainkra alkalmazta M.T. Bp., Singer és Wolfner, 1886. XXVI. old.

Next

/
Thumbnails
Contents