Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

CIEGER ANDRÁS: Társasági élet „hivatalból"

vők száma igen hullámzó, a helyszínek is változatosak, sőt a nyilvánosságot illetően is eltérő gyakorlat figyelhető meg. Gt. Lónyay Menyhért miniszterelnök például Budára, saját Ybl Miklós által felépített villájába (az Albrecht főherceg, ma Hunyadi János úttá) hívta meg ebédte a Deák-párt tagjait: 1872 tavaszán azért, hogy összefogja a pártot a képviselőházban dúló obstrukció idején, nyáron pedig azért, hogy a frissen megválasztott képviselők körében népszerűvé tegye magát, illetve hogy elmélyítse a párt és a kormányfő együttműködését. Mindezt a nyilvánosság kizárásával.

11 Érdekes megfigyelni, hogy Lónyay ezen érintkezési formát kotmányelnöki bukása után is fenntartotta, ám most már a nyilvánosság bevonásával. Alindenekelőtt a hívei által alakított „vacsorapártra" gondolunk, mely 1873 és 1875 között létezett. Gúnynevüket a sajtótól azért kapták, mert az esetenként 40-50 fős megbeszéléseiket, taktikai értekezleteiket rendszerint közösen elfogyasztott vacsorával zárták a híres Hungáriában, melyről az újságok rendre beszámoltak.

1 A pártlakomák eszközével az ellenzék is élt, melyre ugyancsak több példát is találhatunk az 1870-es évekből. Közülük is kiemelkedik azonban az „Országos Baloldal" által 1872-ben a Vigadóban megrendezett tanácskozás, melyre az ország minden részéről több mint ezer küldött érkezett, a karzatokat pedig kíváncsiskodók tömege töltötte meg. A rendezvényt fáklyásmenet, valamint párhuzamosan két vendéglőben (a Mező utcai Orfeumban és a Bálvány utcai zenekedvelők helyiségében) lebonyolított vacsora 1 13 követte. 1875-ből a íüggetlenségi párt díszvacsorájáról van adatunk, amelyre március 15. emlékére nem csak az ellenzéki képviselők, hanem családtagjaik és tisztelőik is hivatalosak voltak (a mintegy 60 fős összejövetel helyszíne szintén a Hungária). Az ünneplésen jelenlévő Táncsics Eszter így örökítette meg naplójában az eseményeket: „Földszinti teremben voltak a vendégek, minekünk a legutolsó hely jutott. Apa a felső táblánál ült. [...] Enni kezdtünk, volt savanyó hal, valami sült kompóttal, almás rétes, sajt és nyalánkságok [...] jöttek a cigányok s húzták a szép magyar darabokat; volt pohárköszöntés elég." E látványos összejövetelek célja, az elsődleges politikai szándékok mellett, nyilvánvalóan a markáns különállás, az egységes fellépés hangsúlyozása és a tömörülés erejének demonstrálása lehetett a közvélemény előtt, éppen ezért választottak általában akcióikhoz nyilvános helyszíneket a fővárosban. „A vacsorálás mindig nagy szerepet játszott a magyar politikai pártok életében. Az emberek este nyilatkoznak meg legőszintébben, mikor a gázlángok kigyúlnak s megvilágítják a nyájas fehér abroszt az asztalon. [... ] Következésképp a legtöbbet érő viszo11 Lásd: Pauler Tivadar: Napi jegyzetek. 2. rész. OSZK Kt. Quart Hung. 2611/2.1872. március 14. és 1872. június 21. 12 A párt összejöveteleiről bővebben: Cieger András: A politika forgószínpadán: Lónyay Menyhért útja a politikában (1873-1875). Századok, 1999/3. 463-496. old. (különösen: 472-486. old.) i3 Magyar Bazár, 1872. március 15., 6. sz. (Kétheti napló című rovat) i<i Táncsics Eszter és Csorba Géza naplója. Vál. : Buza Péter, Bp., Széphalom Könyvműhely, 1994. 271-272. old.