Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

SAMU NAGY DÁNIEL: Csengery Antal társaságai

adásul migrénre és náthára is panaszkodott.

71 1875-ben fia társaságában Emsbe ment, ahol légzőszerveit kezelték. Egyhangú napokat töltöttek itt: nem élvezték a társas életet, s várták a hazaindulás időpontját.

72 1878-ban a felvidéki Korytnicára mentek nyaralni, ahol egyszerre 500-nál is több vendég volt. Ott tartózkodásuk idején jótékony hangversenyt rendeztek a Bosznia-Hercegovina elfoglalásakor hősi halált halt katonák családjainak megsegítésére, melyen 120 forintnál is több gyűlt össze. Eredetileg Csengén,' legkisebb lánya, aló éves Etelka is fellépett volna zongorajátékával, de ez „közbejött akadály miatt" elmaradt. A vidám táncesten azonban ott vol/3 tak a Csengery-lányok. Összegzés: Csengery karaktere Az általános vélemény az volt Csengeryről, hogy szürke, rideg és csendes háttérember, aki kerüli a nyilvánosságot, az embereket, de a háttérből mint „névtelen, láthatatlan főnök" irányít.

74 Hangulatát a külvilág többnyire egykedvűnek, komornak látta. Általában nem mosolygott, nem viccelődött, szótlanságát egyesek nyugalom71 MTAKK 712/1872. Karlsbad, 1872. július 17. 72 OSZKK Quart. Hung. 2422. Csengery Antal feleségéhez. Ems, 1875. augusztus 11. 73 Fővárosi Lapok, 1 878. július 25., 1878. augusztus 15. 7i Gyulai Pál, i.m., 228. old. Csengery Antal Gyulai Pálnak, Pest, 1855. november 27.; Vasárnapi Újság, 1873. 49. Sz.; U,.o.), 1878. 45. sz.; Jelenik Imre: Weninger Vince élet- és jellemrajza. Bp., 1881. 19. old.; Németh G. Béla: Mű és személyiség. Irodalmi tanulmányok. Bp., 1970. 71. old.; Országgyűlési arcképcsarnok. Pest, 1867. 6. old.; nak, mások alattomosságnak tartották.

75 A pozsonyi országgyűlési ifjak már 1843-ban alkalmatlannak találták rá, hogy vezéralakjuk legyen, mert túlzottan rideg volt. Mindehhez járultak epés, kritikus, kioktató jellegű megjegyzései és gyakori elégedetlensége, így számos embert tartott távol magától, s ez az oka annak is, hogy sokan fogalmaztak meg elítélő véleményt a modoráról, viselkedéséről.

77 A Ludas Matyi a Deák-párt jezsuita generálisának, táltosának csúfolta, Ipolyi Arnold - aki méltán nem szívelte, miután Csengery akadémiai székfoglalóját az ő magyar őstörténeti kutatásainak bírálatára építette — „lépkóros búsvi78 téz"-nek nevezte. Mikszáthot önteltsége zavarta, amiért (1877-ben) hiúságból „beleterpeszkedett a Deák Ferenc székébe s ha néha megereszti bölcsessége csatornájának zsilipjeit, olyan prosopopeaval beszél, mintha ő teremtette volna hat nap alatt a világot, s most, a hetedik napon, megmagyarázná annak a többi baleknak, hogyha már megteremtette, hogyan viseljék magukat benne... úgy veszi ki magát, mint eg)' megtestesült himnusz." Valóban szerette, ha ünnepelték, ha elismerően gratuláltak neki, s hajlamos volt öntelten beszámolni ezekről a helyzetekről. Pesti Hírlap, 1880. július 14. 75 Győri Közlöny, 1869. január 31.; Deák Farkas, i.m., 721. old.; Péterfy Jenő, i.m., 13. old.; Polgári Iskola, 1881.189. old. 76 A márciusi ifjak nemzedéke. „Nem küzdénk mi sem dicsőség -sem díjért". Szerk.: Körmöczi Katalin. Bp., 2000. 272. old. 77 Pesti Hírlap, 1880. július 14.; Pais Dezső, i.m., II. 172. old. 78 R. Várkonyi Ágnes: A pozitívizmus a magyar történetírásban, l-ll. Bp., 1973. II. 412. old.; Győri Közlöny, 1869. január 31.