Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

SAMU NAGY DÁNIEL: Csengery Antal társaságai

adásul migrénre és náthára is panaszko­dott. 71 1875-ben fia társaságában Emsbe ment, ahol légzőszerveit kezelték. Egyhan­gú napokat töltöttek itt: nem élvezték a társas életet, s várták a hazaindulás idő­pontját. 72 1878-ban a felvidéki Korytnicára mentek nyaralni, ahol egyszerre 500-nál is több vendég volt. Ott tartózkodásuk idején jótékony hangversenyt rendeztek a Bosz­nia-Hercegovina elfoglalásakor hősi halált halt katonák családjainak megsegítésére, melyen 120 forintnál is több gyűlt össze. Eredetileg Csengén,' legkisebb lánya, aló éves Etelka is fellépett volna zongorajáté­kával, de ez „közbejött akadály miatt" el­maradt. A vidám táncesten azonban ott vol­/3 tak a Csengery-lányok. Összegzés: Csengery karaktere Az általános vélemény az volt Csenge­ryről, hogy szürke, rideg és csendes háttér­ember, aki kerüli a nyilvánosságot, az em­bereket, de a háttérből mint „névtelen, lát­hatatlan főnök" irányít. 74 Hangulatát a kül­világ többnyire egykedvűnek, komornak látta. Általában nem mosolygott, nem vic­celődött, szótlanságát egyesek nyugalom­71 MTAKK 712/1872. Karlsbad, 1872. július 17. 72 OSZKK Quart. Hung. 2422. Csengery Antal feleségéhez. Ems, 1875. augusztus 11. 73 Fővárosi Lapok, 1 878. július 25., 1878. augusztus 15. 7i Gyulai Pál, i.m., 228. old. Csengery Antal Gyulai Pálnak, Pest, 1855. november 27.; Vasárnapi Újság, 1873. 49. Sz.; U,.o.), 1878. 45. sz.; Jelenik Imre: Weninger Vince élet- és jellemrajza. Bp., 1881. 19. old.; Németh G. Béla: Mű és személyiség. Irodalmi tanulmányok. Bp., 1970. 71. old.; Országgyűlési arcképcsarnok. Pest, 1867. 6. old.; nak, mások alattomosságnak tartották. 75 A pozsonyi országgyűlési ifjak már 1843-ban alkalmatlannak találták rá, hogy vezéralak­juk legyen, mert túlzottan rideg volt. Mindehhez járultak epés, kritikus, kiokta­tó jellegű megjegyzései és gyakori elége­detlensége, így számos embert tartott távol magától, s ez az oka annak is, hogy sokan fo­galmaztak meg elítélő véleményt a modo­ráról, viselkedéséről. 77 A Ludas Matyi a De­ák-párt jezsuita generálisának, táltosának csúfolta, Ipolyi Arnold - aki méltán nem szívelte, miután Csengery akadémiai szék­foglalóját az ő magyar őstörténeti kutatása­inak bírálatára építette — „lépkóros búsvi­78 téz"-nek nevezte. Mikszáthot önteltsége zavarta, amiért (1877-ben) hiúságból „bele­terpeszkedett a Deák Ferenc székébe s ha néha megereszti bölcsessége csatornájának zsilipjeit, olyan prosopopeaval beszél, mint­ha ő teremtette volna hat nap alatt a világot, s most, a hetedik napon, megmagyarázná annak a többi baleknak, hogyha már megte­remtette, hogyan viseljék magukat benne... úgy veszi ki magát, mint eg)' megtestesült himnusz." Valóban szerette, ha ünnepel­ték, ha elismerően gratuláltak neki, s hajla­mos volt öntelten beszámolni ezekről a helyzetekről. Pesti Hírlap, 1880. július 14. 75 Győri Közlöny, 1869. január 31.; Deák Farkas, i.m., 721. old.; Péterfy Jenő, i.m., 13. old.; Polgári Iskola, 1881.189. old. 76 A márciusi ifjak nemzedéke. „Nem küzdénk mi sem dicsőség -sem díjért". Szerk.: Körmöczi Katalin. Bp., 2000. 272. old. 77 Pesti Hírlap, 1880. július 14.; Pais Dezső, i.m., II. 172. old. 78 R. Várkonyi Ágnes: A pozitívizmus a magyar történetírásban, l-ll. Bp., 1973. II. 412. old.; Győri Közlöny, 1869. január 31.

Next

/
Thumbnails
Contents