Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

SAMU NAGY DÁNIEL: Csengery Antal társaságai

egyeztetési készségéről. O tudott a legin­kább szót érteni az ellenzéki balközép párt képviselőivel, ezétt gyaktan kérték fel egyeztetésre mindkét párt részéről. Össze­kötő kapocsnak, közvetítő láncszemnek te­kintették, akit a Deák-párt soraiból a bal­közép a leginkább tisztelt és elfogadott. 34 Deákhoz hasonlóan maga sem vállalt tárcát sem 1867-ben, sem később, míg azonban Deák a kiegyezés megkötése után a háttérbe húzódott, Csengery aktivitása egészen 1875-ig nem csökkent. A sok el­foglaltság azonban gyakran már fárasztotta: az országgyűlés ülésezése idején reggel a Földhitelintézetbe, aztán délelőtt ülésre ment, s délután is pénzügyi bizottsági vagy plenáris ülés volt. Szünnapok idején az akadémiai pénzügyek kötötték le, s a fővá­rosi dolgok is elfoglalták. Különböző városi bizottságokba is meghívást kapott, s néha a Magyar Altalános Hitelbankba (ahol igaz­gatótanácsi tag volt) vagy az írói Segélyegy­let és más egyletek üléseire is elment. Sok ember fordult hozzá ezét kéréssel, és sokra kellett szóban vagy levélben válaszolnia. Panaszkodott, hogy alig marad ideje család­jára, fia és lányai tanulmányának figyelem­mel kísérésére. 1870-ben úgy érezte, ő az ország egyik „legzaklatottabb" embere. 35 1875 után, Tisza kormányzása idején el­vesztette befolyását a kormánypolitikára: tekintélyes, de súlytalan politikus lett, s ekkor mát egyte többet betegeskedett is. Tiszteletbeli címek és rangok egész sorát tudhatta a magáénak: 1861-ben Nagyvárad 33 Csengery Antal, Hátrahagyott iratai és feljegyzései, 531. old. Csengery Antal bátyjának. Pest, 1869. május 19.; Vasárnapi Újság, 1873. 49. sz. 3i Győri Közlöny, 1869. január 31. 35 OSZKK Levelestár. Csengery Antal Weninger díszpolgárává, Esztergom tiszteletbeli kép­viselői sorába választotta, s díszpolgár és tiszteletbeli táblabíró lett a Hajdú Kerület­ben is. A kismarjai olvasókör 1869-ben vá­lasztotta tiszteletbeli elnökké. Nagykanizsa tagságok egész sorát kínálta fel képviselőjé­nek (tűzoltóegyiet, tanító egylet, kaszinó), s mellszobrot is készíttetett, utcát is elneve­zett róla már 1871-ben. 36 A tátsas időtöltések többnyire a szabad­idejében sem csak önfeledt kikapcsolódá­sok voltak: rendre szóba kerültek a politi­ka, a kultúra, netán az oktatás aktuális vagy elméleti kérdései. Ahhoz, hogy minél több terület felett ellenőrzést tudjon gyakorol­ni, megbízható barátokra, kollégákra volt szüksége, akik hozzá hasonlóan gondolkod­tak. Igyekezett őket olyan állásokhoz jut­tatni, amelyeken keresztül akár a legkisebb kérdésekben is mindenkor érvényesíthet­te akaratát. Ezek a barátok a jó állásokért hálát éreztek Csengery iránt, leköteleződ­tek neki, esetleg fel is néztek rá. A körülöt­te létező társaság összetartó ereje ekkori­ban már legfőképpen ez. Zárt közösséget alkottak, ahova a kívülállóknak nehéz volt bejutniuk. Tekintélyét és befolyásosságát ezekben az évtizedekben annak is köszönhette, hogy különlegesen jó viszonyt ápolt Deák­kal -jobbkeze volt az 1867-es rendszervál­tás előkészítésében, részleteinek kidolgo­zásában, majd az új rendszer működőké­pessé tételében. Deák azonban ritkán vett részt a különféle társasági programokon. Vincéhez. Pest, 1870. április 22. 36 OSZKK Fol. Hung. 1663. 22-23., 27., 30. old.; U.O., Quart. Hung. 2425. 28-38., 133-134., 139., 144., 177. old.

Next

/
Thumbnails
Contents