Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

SAMU NAGY DÁNIEL: Csengery Antal társaságai

tatlan volt... a főtckintct mindig az volt, hogy az illetőtől megbízható alárendelést és odaadást várhasson" - vélekedett Asbóth János. Nagy tetteket Asbóth szerint nem vitt véghez, semmiben nem tűnt ki igazán, kis dolgokban és személyes ügyekben azonban rendkívüli hatalmat gyakorolt. „Mindenütt jelen volt", szerinte „szívós", „makacs" és „türelmetlen" volt. Azzal vádolta Csengeryt, hogy az Akadémiában fenntartotta „a helyeket a jóbarátoknak és klienseknek".

28 Vajda János is azt panaszolta, hogy „mindenütt az Önök klikkjének egy-egy boldog sinecurába helyezett [...] alakja magasodott föl előttem kárörvendő, ádáz mosollyal" . A végső cél nem a kulturális intézmények feletti hatalom gyakorlása volt, hanem a politikai élet szabaddá tétele, az alkotmányos keretek megteremtése, majd ezen ketetek között meghatározó módon befolyásolni az ország sorsának alakulását. Csengery körének társas összejövetelein ezért egyre inkább a politika volt a fő téma. A kiegyezés esélyeiről és módozatairól volt szó akkor is, amikor Csengery délutánonként a Városligetben sétált Deákkal, Ke30 ménnyel, s néha másokkal is. 1860-as és 1870-es évek: ünnepi és hétköznapi összejövetelek Hatalma és tekintélye a kiegyezést követően tovább növekedett: immár a politikai életben is megkerülhetetlen tényezővé vált. A Deák-párton belül is irányadó szerepet játszott, a „zöm titkos vezéte volt", a pártfúzióig, 1875-ig a minisztereknek is figyelembe kellett venniük a véleményét, s gyakran mentek hozzá tanácsért, segítségért.

31 Maga azt sem vallotta be - ami viselkedése alapján nyilvánvaló volt - hogy vágyott a vezető, irányító szerepekre: úgy nyilatkozott, hogy a párt közkatonájaként dolgozik szívesen, mindössze a „haladási ügy napszámosának" nevezte magát, s csak azt ismerte el, hogy „két nag)' fontosságú hazai intézet", az Akadémia és a Földhitelintézet ügyeinek a vezetésére „bír nagy befolyással", de ezt szükségesnek is ítélte ahhoz, hogy „a nemzet szellemi hiányait és anyagi bajait" figyelemmel tudja kísérni.

32 Büszke volt arra, hogy sokan jöttek hozzá tanácsért, kérték a segítségét, de tisztában volt vele, hogy az emberek inkább tisztelik, mint kedvelik.

33 Híres volt jó tárgyalási, 28 Asbóth János: Jellemrajzok és tanulmányok korunk történetében. Bp., 1892.189. old. 29 Idézi: Szabad György, Lm., 628. old. 30 Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattára (MTAKK) Ms 5306/1. Lónyay Menyhért naplójegyzetei az 1861 -es országgyűlés után, 219. old.; Deák Farkas, Lm., 718. old. 3t Csengery Antal, Hátrahagyott iratai és feljegyzései, 531. old. Csengery Antal bátyjához. Pest, 1869. május 19.; Móricz Pál: A magyar országgyűlési pártok küzdelmei a koronázástól a Deák- és balközép pártok egybeolvadásáig (1867-1874). Bp., 1892. II. 32-33. old; Péterfy Jenő: Csengery Antal, mint író. Budapesti Szemle, 1887. 50.13. old.; Pesti Hírlap, 1880. július 14.; Somogyi Sándor, Lm., 131. old.; Eötvös Károly: Magyar alakok. Bp., 1904.132. old. 32 Csengery Antal, Hátrahagyott iratai és feljegyzései, 241. old.; Péterfy Jenő, Lm., 3. old.; Fővárosi Lapok, 1880. július 14.; Csengery Antal: Beszéd a választás után. 1865. november 27. CSÖM IV, 269. old.