Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

SAMU NAGY DÁNIEL: Csengery Antal társaságai

ződtek nagy munkabírásáról, jó szervezőkészségéről, precizitásáról, egyszóval arról, hogy a lap Csengery megbízatásával jó kezekbe kerül. Ebben a társaságban még alárendelt szerepet játszott: tisztelte társait, felnézett rájuk és sokat tanult tőlük. 1848 után azonban meglazult a kapcsolata velük: Treforttal nincs nyoma a kapcsolattartásnak, s Szalay sem kereste Csengery barátságát (inkább Csengery rajongott Szalay történészi tehetségéért). Eötvössel ápolt a legtovább jó viszonyt. 1844 és 1848 között, amikor már Pesten lakott, életkorának megfelelően a fiatal, még nőtlen értelmiségiek kissé bohém életét élte. Átlagos napja a Pesti Hírlap szerkesztése körüli teendők ellátásával kezdődött, majd délután rendszerint találkozott Treforttal vagy meglátogatta Eötvöst budai lakásán, esetleg többedmagával Vörösmartyt, máskor megnézett egy kiállítást. Tartotta a kapcsolatot a politikai élet vezető személyiségeivel, részt vett a Kossuthnál tartott konferenciákon és a különféle gyűléseken is. Állandó vendég volt a Nemzeti Színházban, ahol a szünetekben élénk tár9 Szalayval kapcsolatban: Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (OSZKK), Levelestár. Csengery Antal Szász Károlynak. Pest, 1859. január 31.; Eötvössel és Treforttal kapcsolatban: Németh G. Béla: Századutóról - századelőről. Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Bp., 1985. 573. old. 10 Kemény Zsigmond Naplója. Bev., jegyz.: Benkő Samu. Bp., 1966.173-193. old.; Fábri Anna: Az irodalom magánélete. Irodalmi szalonok és társaskörök Pesten, 1779-1848. Bp„ 1987. 671. old. König Róza nemcsak vendég volt a színházban, hanem a kórusban énekelt is. Kuthy Lajos (1813-1864): az Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy-társaság tagja. A pozsonyi országgyűlési sasági élet folyt (későbbi feleségével, König Rózával - aki ekkor még Egressy Béni neje volt-is itt ismerkedett meg). Színház után kisebb-nagyobb társasággal az Angol Királynő Szálloda éttermében vacsorázott. Tiszteletét tette olykor Kuthy Lajos szalonjában, estélyein is.

1 Ő vezette be az 1846-ban Erdélyből Pestre költöző Kemény Zsigmondot a város szellemi és kulturális életébe, társaságaiba.

11 Jobban szeretett azonban vendéglátó lenni, mint vendégségbe menni. Apja példája nyomán természetesnek találta, hogy felnőttként maga is nyitott házat vigyen, s napi rendszerességgel fogadjon otthonában látogatókat. Ezt a szokását mindvégig, családos emberként is megőrizte. Lakása és munkahelye ezekben az években egy helyen volt: Pesten, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utcában, az úgynevezett Pálffy-ház második emeletén, egy kétszobás lakásban lakott és dolgozott, a nagyszoba egyben a Pesti Hírlap szerkesztősége is volt. Este, színház vagy más program után vendégül látta egy teára azokat a vele nagyjából egyidős, huszonéves fiatalokat - Petőfi Sándort, a drámaíró Czakő Zsigmondot, Pálffy ifjúsághoz tartozott 1832-36-ban. 1837-ben öt hónapot ült börtönben. Három színműve elítélő kritikát kapott. Pesten az 1840-es években szívesen fogadta barátait lakásában, a társasági élet egyik kulcsfigurája lett. 1845 elején a Gyáralapító Társaság titkára. 1847-ben hitelezői elől vidékre menekült. 1848-ban hivatalt vállalt, majd Világos után bujdosni kényszerült. 11 Kemény Zsigmond, Lm, 171. old. Jó barátok lettek, nagyjából tíz éven keresztül napi kapcsolatban álltak és számtalan munkába, vállalkozásba fogtak bele közösen. Kemény másfél évig még Csengeryéknél is lakott. 12 Pesti Hírlap, 1880.196. sz.