Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

VÖLGYESI ORSOLYA: Kuthy Lajos estélyei

tes, vallás és nemzetiség tekintetében legcsekélyebb előítéletességet vagy elfogultságot nem tanúsított."

11 Degré a már említett emlékbeszédben kitért arra is, hogy Petőfit Lisznyai Kálmán mutatta be Kuthynak, aki a fiatal költőt barátságosan fogadta és azonnal pártfogásába is vette. Néhány évtizeddel későbbi visszaemlékezésében azonban Degré már mindezt úgy idézte fel, hogy Kuthy Pozsonyban hidegen és tartózkodóan bánt Petőfivel, s az önérzetében megbántott fiatalember ezt követően Kuthy pesti szalonját már nem is kereste fel. Bármelyik változat áll is közelebb a valósághoz, a későbbiekben látni fogjuk, hogy Kuthy és Petőfi feltehetően nem kedvelték egymást igazán. Ám hogy a kettőjük közötti ellenszenvet mi okozta és az mikorra datálható, arra a kortársak már különböző magyarázatot adtak évekkel később született visszaemlékezéseikben. Vachott Sándorné emlékirata

12 azonban arról tanúskodik, hogy Kuthy és Petőfi az 1840-es évek első felében a karácsony estéket Vachottéknál töltötték a családdal rokonságban álló Bajzáékkal és Vörösmartyékkal együtt. Pozsonyból való visszatérése után Kuthy előszóra Hatvani utcában lévő Cziráky-féle házban, majd a Zrínyi utcában a Forray-ház második emeletén bérelt lakást. Itt Kuthy szállása három utcai és egy udvari szobából, továbbá egy szintén udvarra néző alkóvból állt.

13 A lakás fényűzően elegáns berendezésére a Kuthyval kapcsolatos visszaemlékezések kivétel nélkül kitérnek. „Az országgyűlés bezártával tovább is megmaradt 11 Lauka, Lm., 179. old. 12 Vachott Sándorné:Rajzok a múltból. (1887.) In: Hatvány Lajos: így élt Petőfi. I. kötet. Bp., 1967. 635. old. a grófnál előbbi minőségében s Pesten folytatá a fényes életet. Díszesen butorzott termeiben korántsem volt szokása meggazdagúlt tözsérként magát felfújni, sem pedig idegen elem által csodáltatni, hanem azokban az irodalom tekintélyeit s a fiatal tehetségeket fogadá hetenkint bizonyos thea-estélyekre"

14 - írta Degré Alajos. Jókai Mór Az én kortársaim című visszaemlékezésében a következőképpen jellemezte az írót: „Kuthy nem tartozott a fiatal írók közé többé, ámbár mindig szerette a legfiatalabb nemzedéket maga körül egyesíteni. Gyönyörű nyelven írt, ragyogó phantasiája volt, és a mi a legfőbb a főúri körök kedvencze. Szép férfias arcz, fekete hajjal, nagy lelkes szemekkel, rokonszenves hanggal, melylyel szellemdús társagását minden szívbe behízelgé; és a mellett tökéletes gavallér. Soha sem láttam én azóta sem olyan elegánsul bútorozott szállást, mint milyenben Kuthy elfogadott bennünket Petőfivel. Ő volt az irodalom grófja. Hetenkint irói estélyeket adott."

15 Irodalmi estélyek, tea-cstélyek, írói estélyek és jour fix - ezeket a kifejezéseket használták tehát a visszaemlékezők a Kuthynál rendezett összejövetelek leírására és bemutatására. Kik fordultak meg Kuthy szerda esténként tattott összejövetelein? Bár Kuthy kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezett, estélyeinek látogatói közül a rendelkezésre álló források kizárólag az irodalmi élet szereplőit jegyezték fel. Az idősebbeket elsősorban Petrichevich Horváth Lázár, Jósika Miklós, 13 Vö. Lauka, i.m, 186. old. 14 Degré, 1869. 62. old. 15 Jókai Mór: Az én kortársaim. In: A Kisfaludy Társaság Évlapjai. Új folyam. VII. kötet. Pest, 1872. 260. old.