Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
VÖLGYESI ORSOLYA: Kuthy Lajos estélyei
Vörösmartyt, Bajzát, Gaal Józsit, Kúthy Lajost, Egressy Gábort, Vajda Pétert. Dobogó szívvel hallgattuk, mikor egyik-másik megszólalt. És mit hallottunk? Vörösmarty elmondta, miként gyártja szivarait, hogy készíti a pezsgőt, s milyen jó töltött káposztát evett tegnap Döbrentey Gábornál. Egész más társalgást vártunk, azt hittük, irodalmi vagy tudományos vitát fogunk hallani. Csak ugy ámulva néztünk össze, hogy ezek a nagy szellemek is beszélnek oly tárgyakról, mik közönséges emberek körébe valók. Máskor meg Kuthy panaszolta el, hogy mily rosz a gyomra, s megevett két adag rostélyost burgonyával, fél kappant s jó szelet sajtot. De hát nekünk tőlük ezeket hallani is jobban esett, mintha más halandótul hallottuk volna..." 3 Kuthy pályájának kezdetén színműírással is próbálkozott, 4 a kor nevesebb színészei közül különösen jó barátságban volt Lendvay Mártonnal és Egressy Gáborral, az idősebb írók közül Vörösmarty Mihállyal és Szemere Pállal, saját generációjából pedig Tompa Mihállyal, Kazinczy Gáborral, Sárosi Gyulával, s a náluk valamivel idősebb Szemere Miklóssal. Mivel ez utóbbi 3 Degré Alajos: Visszaemlékezéseim. I. kötet. Bp., 1883. [a továbbiakban: Degré 1883.] 69. old. 4 Ezt a törekvését Lukács Lajosnak egy Kazinczy Gáborhoz írott levele (Pest, 1838. december 25.) ironikusan így minősítette: „Kuthy Lajcsi még mindig nagy drámaimnak tartja magát, van az embernek néha fixa ideája." MTAK Kt Ms 4886/5 (Kazinczy Gábor hagyatéka 18.) 5 Sárosi Gyula Szemere Miklósnak (Eperjes, 1840. október 6.) In: Sárosi Gyula kisebb költeményei, prózai munkái és levelezése. Bev. és jegyz. Bisztray Gyula. Bp., 1954. 371. old. Szemere Miklósnak egy 1845 körül keletkezett költeménye meg is örökítette a baráti társaságot, Sárosit, Kazinczy Gábort, Kuthy baráti társaság tagjai - Kuthy kivételével nem laktak Pesten, ezért rendszeresen felkeresték egymást vidéki otthonaikban is. Erről tanúskodik Sárosi Gyulának 1840 októberében Szemere Miklóshoz írt levele is. Az ekkor még a Sáros megyei közéletben tevékenykedő író arról tudósította barátját, hogy Eperjesre várja Szakái Lajost és a Vahot-testvéreket: „Erdélyi, mint hallom, a pataki lelkésznél, Kuthy Lajos Kazinczy Gábornál tartózkodik. írtam mind a két házigazdának, hogy vendégeikkel együtt jőjenek fel hozzám, s adják ezt neked is tudtodra, hogy kutyakötelességed te is teljesíthesd." 5 Kuthy 1843-ban gróf Batthyány Lajos titkára lett, aki aztán magával vitte az írót Pozsonyba az 1843/44-es országgyűlésre. Kuthy szállása már Pozsonyban is a társasági élet egyik központja volt: „Maga köré gyüjté a pozsonyi ifjúság szinét, ugy hogy nem csak az ottlévő ifjú irodalomnak, de más müveit fiataloknak is szállása valóságos ismerkedési és érintkezési hely volt" - írta Kuthy Lajosról szóló emlékbeszédében Degré Alajos 1869-ben. 6 Lauka Gusztáv, Kuthy egykori barátja is hasonlóképpen Lajost, Tompa Mihályt és önmagát. Tolcsvai pincémben című versében a következőképpen írt Kuthyról: „Kaczagva ül oldalánál / Kuthy Lajos, czimborája, / Hóbortos fej, ha midőn vad, / Sötét szelleme megszállja. / Képzete tüz-szárnyai hol / Menybe, hol pokolra viszik; / Mester a regényírásban, / S nem is pillant, mikor - iszik." {Szemere Miklós összegyűjtött munkái II. kötet. Kiad. Aigner Lajos. Bp., 1882. 46. old.) 6 Degré Alajos: Emlékbeszéd egy elítélt fölött. Székfoglaló. Olvastatott 1869. szept. 29-dikén. \n:A Kisfaludy Társaság Évlapjai. Új folyam. (1869/1870). Pest, 1871. [a továbbiakban: Degré 1869.] 62. old.