Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

VÖLGYESI ORSOLYA: Kuthy Lajos estélyei

Vörösmartyt, Bajzát, Gaal Józsit, Kúthy La­jost, Egressy Gábort, Vajda Pétert. Dobogó szívvel hallgattuk, mikor egyik-másik meg­szólalt. És mit hallottunk? Vörösmarty el­mondta, miként gyártja szivarait, hogy készíti a pezsgőt, s milyen jó töltött ká­posztát evett tegnap Döbrentey Gábornál. Egész más társalgást vártunk, azt hittük, irodalmi vagy tudományos vitát fogunk hal­lani. Csak ugy ámulva néztünk össze, hogy ezek a nagy szellemek is beszélnek oly tár­gyakról, mik közönséges emberek körébe valók. Máskor meg Kuthy panaszolta el, hogy mily rosz a gyomra, s megevett két adag rostélyost burgonyával, fél kappant s jó szelet sajtot. De hát nekünk tőlük eze­ket hallani is jobban esett, mintha más ha­landótul hallottuk volna..." 3 Kuthy pályájának kezdetén színműírás­sal is próbálkozott, 4 a kor nevesebb színé­szei közül különösen jó barátságban volt Lendvay Mártonnal és Egressy Gáborral, az idősebb írók közül Vörösmarty Mihállyal és Szemere Pállal, saját generációjából pedig Tompa Mihállyal, Kazinczy Gáborral, Sárosi Gyulával, s a náluk valamivel idő­sebb Szemere Miklóssal. Mivel ez utóbbi 3 Degré Alajos: Visszaemlékezéseim. I. kötet. Bp., 1883. [a továbbiakban: Degré 1883.] 69. old. 4 Ezt a törekvését Lukács Lajosnak egy Kazinczy Gáborhoz írott levele (Pest, 1838. december 25.) ironikusan így minősítette: „Kuthy Lajcsi még mindig nagy drámaimnak tartja magát, van az embernek néha fixa ideája." MTAK Kt Ms 4886/5 (Kazinczy Gábor hagyatéka 18.) 5 Sárosi Gyula Szemere Miklósnak (Eperjes, 1840. október 6.) In: Sárosi Gyula kisebb költeményei, prózai munkái és levelezése. Bev. és jegyz. Bisztray Gyula. Bp., 1954. 371. old. Szemere Miklósnak egy 1845 körül keletkezett költeménye meg is örökítette a baráti társaságot, Sárosit, Kazinczy Gábort, Kuthy baráti társaság tagjai - Kuthy kivételével ­nem laktak Pesten, ezért rendszeresen fel­keresték egymást vidéki otthonaikban is. Erről tanúskodik Sárosi Gyulának 1840 ok­tóberében Szemere Miklóshoz írt levele is. Az ekkor még a Sáros megyei közéletben tevékenykedő író arról tudósította barátját, hogy Eperjesre várja Szakái Lajost és a Vahot-testvéreket: „Erdélyi, mint hallom, a pataki lelkésznél, Kuthy Lajos Kazinczy Gábornál tartózkodik. írtam mind a két há­zigazdának, hogy vendégeikkel együtt jő­jenek fel hozzám, s adják ezt neked is tud­todra, hogy kutyakötelességed te is telje­síthesd." 5 Kuthy 1843-ban gróf Batthyány Lajos titkára lett, aki aztán magával vitte az írót Pozsonyba az 1843/44-es országgyűlésre. Kuthy szállása már Pozsonyban is a társasá­gi élet egyik központja volt: „Maga köré gyüjté a pozsonyi ifjúság szinét, ugy hogy nem csak az ottlévő ifjú irodalomnak, de más müveit fiataloknak is szállása valóságos ismerkedési és érintkezési hely volt" - írta Kuthy Lajosról szóló emlékbeszédében Degré Alajos 1869-ben. 6 Lauka Gusztáv, Kuthy egykori barátja is hasonlóképpen Lajost, Tompa Mihályt és önmagát. Tolcsvai pincémben című versében a következőképpen írt Kuthyról: „Kaczagva ül oldalánál / Kuthy Lajos, czimborája, / Hóbortos fej, ha midőn vad, / Sötét szelleme megszállja. / Képzete tüz-szárnyai hol / Menybe, hol pokolra viszik; / Mester a regényírásban, / S nem is pillant, mikor - iszik." {Szemere Miklós összegyűjtött munkái II. kötet. Kiad. Aigner Lajos. Bp., 1882. 46. old.) 6 Degré Alajos: Emlékbeszéd egy elítélt fölött. Székfoglaló. Olvastatott 1869. szept. 29-dikén. \n:A Kisfaludy Társaság Évlapjai. Új folyam. (1869/1870). Pest, 1871. [a továbbiakban: Degré 1869.] 62. old.

Next

/
Thumbnails
Contents