Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

KABA ESZTER: Fáy András baráti társasága

hunyt, vagy lemondott akadémiai tagságá­ról. Mindkettő jelentős mozgást eredmé­nyezett, hiszen előrelépésre csak a meg­üresedett helyek feltöltésével volt lehető­ség egészen 1870-ig, amikor a rendes tagok számát 60-ra emelték. A leggyakoribb eset az, hogy a tagok vé­gigjárták a ranglétrát (legalábbis részben), persze akadtak kivételek is. Maga Fáy nem fogadta el a rendes tagságot, ezért rögtön tiszteletbeli taggá választották, majd ké­sőbb az Akadémia igazgató tagja lett. 19 A Kisfaludy Társaság 20 Az első kötet 46 bejegyzője közül 21 volt tagja a Kisfaludy Társaságnak. A tagság el­nyerésének időpontja 1836 és 1868 közé esik. Közülük 6 alapító tag, és még 11 nyer­te el tagságát a harmincas években. A második kötet 33 emlékírója közül 12 tagja a társaságnak; a tagságot 1837 és 1876 között nyerték el. Ám itt a legtöbben nem a harmincas, hanem a hatvanas években let­tek tagok, szám szerint heten. Ez mintegy 25 éves késés az előző kötethez képest, pe­dig, ha jól megfigyeljük, az átlagéletkorban messze nincs ekkora különbség, tehát a má­sodik hullámnak jóval tovább kellett a tag­ságra várnia, mint az elsőnek. Persze itt is joggal mondhatni, hogy az alapításkor fel 19 A tiszteletbeli tagságot 1830-ban az emlékkönyvbe jegyzők közül Fáyn kívül csak Schedius Lajos kapta meg, aki ekkor - mint már erről szó volt - 73 éves, míg Fáy maga 44! 20 Kisfaludy Károly tiszteletére létrehozott emléktársaság, célja a magyar irodalom fejlesztése. 1836-ban alapították a költő barátai és írótársai (Bajza József, Bártfay László, Bugát Pál, Forgó György, Helmeczy Mihály, Stettner György, Szalay kellett tölteni a helyeket, ezért az első kö­tet bejegyzői megint csak előnnyel indul­tak. Érdekes adalékul szolgálhat a Tátsaság történetéhez, hogy a második kötet tanú­sága szerint akadt, aki 1847-ben, illetve 1848-ban nyerte el a tagságot, tehát a mű­ködés a szabadságharc alatt sem szünetelt. A tagok közül 3 személy kivételével mindenki tagja az Akadémiának is; a három tag foglalkozása színész. Fáy András baráti tátsasága a reformkori Pest vezető közéleti elitjének része volt. A baráti társaság tagjai meghatározó szerepet töltöttek be a hazai irodalmi életben, lapo­kat szerkesztettek, pedagógiai kérdésekről vitatkoztak, nevükkel rendszeresen lehe­tett találkozni a lapok magyar színjátszást bemutató rovatában. Többségük ott talál­ható a nemzeti haladás eszményét célul ki­tűző Akadémia és a honi irodalom fejleszté­sét könyvkiadással is segítő Kisfaludy Társa­ság tagjai között. Magánéletükben is össze­jártak, néhányuk pesti házában (Bártfay László, Karács Ferenc és neje) irodalmi és társaséleti szalon alakult, amely a kor neves, haladó szellemű politikusainak, fiatal és idő­sebb íróinak kedvelt találkozóhelye lett. E­mellett rendszeresen összejöttek Fáy pesti otthonaiban és híressé vált fóti szüretjein is. Imre, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály és Walther László). Arra vállalkoztak, hogy kiadják a költő életművét, és szobrot állítsanak emlékére. Érdekes, hogy az alapító 10 tagból 6 az emlékkönyvbe is jegyzett. Fáy maga nem volt alapító tag, de még ebben az esztendőben felvették a társaságba többek közt Czuczor Gergellyel, Péczely Józseffel, Kölcsey Ferenccel együtt.

Next

/
Thumbnails
Contents