Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
FÁBRI ANNA: „Eszmesúrlódások"
az estélyein, „Liszt abbé", azaz Liszt Ferenc társaságát (amelyet egy kortárs magyar író szerint a házigazda iránti ájult tisztelet egyenlősége tesz demokratikussá), és néhány arisztokrata hölgy szalonját, mint amelyekben fesztelenül társalognak a parlamenti képviselők, a minisztériumok tisztségviselői, a tudományos akadémia tagjai, az egyetemek professzorai, a neves írók, festők és szobrászok, a nagynevű színészek és 33 a néhány külföldi diplomata. A budapesti társaság: körkép vagy album? A budapesti társaság szerzője, miközben könyvében sorra veszi a fővárosi társasági elit (többnyire elkülönülő) csoportjait, a legnagyobb társaséleti súlyt a „highlife"nak és a „gentry"-nek tulajdonítja, s sejteni engedi, hogy e rétegek számára a társasélet mindennapos elfoglaltság. 34 Örömmel állapítja meg, hogy a magyar nyelv polgárjogot nyert a főúri szalonokban is: „Ezelőtt harminc-harmincöt esztendővel alig volt még a Királyhágón innen magyar főrangú hölgy, aki tökéletesen tudott volna magyarul. Ha volt is néhány, aki fölemelkedett gyakorlati ismeretiben az irodalmi nyelv színvonaláig: nem bírta anyanyelvét a salonban értékesíteni. A főrangú hölgyek számára magyar saloni társalgás még nem létezett. (...) A társalgás franciául folyt, akár a FaubourgSaint Germainban (hogy ne mondjam, Bukarestben) és németül, mint akár a bécsi Herrengasseban (hogy ne mondjam, Lerchenfeldben)." Teljesen magyar nyelvű például Károlyi Clarisse, született Korniss grófnő szalonja, akinek első férje, Károlyi Ede „részben valódi Prince Égalité volt", „Parisban saját palotájában lakott", és „nagyon is megértette, hogy mért áll oly hasonlíthatatlanul magasabban a párisi salon afölött, amit Bécsben és a bécsi után Magyarország fővárosában is eddigelé »salon«nak nevezni megszoktak volt. Kedvenc ötlete volt a társadalom kitűnőségeit gyűjteni maga, családja, rokonai köré, tekintet nélkül azon kába előítéletekre, amelyek a kasztszellem rideg válaszfalai között inkább napról napra, évről évre végigszenvedtetik az unalmat és az üres hiú rendi feszességet, semhogy csorbát ejtsenek a hűbéri korból eredő hagyományos fölfogáson. A pesti főúri szalonok seregszemléjében kevés hasonló példa akad, de a High Life belső életében fontos szerepet töltenek be még gr. Pálffy Pálné, gróf Zichy Pál 36 , a protestáns arisztokraták közül pedig gróf Teleki Sán33 A Wohl nővérekről könyve „La femme" (A nő) című fejezetben a „jó tollú nők"-ről szólva emlékezett meg, megemlítve társaséleti szerepüket is. 3i A Pallas Rt. kiadásában Budapesten megjelent csaknem 600 oldalas könyv (az előszavakon kívül) 8 igen nagy mértékben eltérő terjedelmű fejezetből épül fel: Az udvar (18 oldal), A kormány és az országgyűlés (180 oldal), Az Akadémia (147 oldal), Highlife - Gentry - Fensőbb honoratiorok (95 oldal), Pénzvilág (23 oldal), írók, művészek, tanárok (48 oldal), A nők (34 oldal), Az ifjúság (23 oldal), s közülük csupán egy, a negyedik (Highlife - Gentry Fensőbb honoratiorok) foglalkozik ténylegesen a társasélettel, az előtte lévők szinte egyáltalán nem, s az utána következők is csak részlegesen. 35 Lm., 350-351 old. 36 Ez a szalon a szerző szerint „egyike a legfényesebbeknek és egyúttal a legmagyarabbaknak". Lm., 363. old.
