Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
KABA ESZTER: Fáy András baráti társasága
Gábor) és a keltezés helye-ott, ahol feltüntették - Pest, noha a Vasárnapi Újság tanúsága szerint egyikük sem játszott Pesten ebben az időszakban. 1 A dátum és hely nélküli bejegyzések száma 8. A keltezési hely 24 alkalommal van megadva, 5 dátum mellett nincs hely feltüntetve. 16 esetben Pest, két esetben Buda a beírás helye. Érdekes az öt nagykőrösi bejegyzés, amelyből három 1855. október 24. (Arany János) és november 2. (Szilágyi Sándor) közé esik. Ha helyes az a feltételezés, hogy Fáy személyesen adta át emlékkönyvét, akkor ebben az időszakban vidéken tartózkodott. 1855. november 2-án azonban egy másik bejegyzés is kelt Pesten Majer István tollából. Fáy visszautazott volna Pestre egy nap alatt, vagy csak egyszerű elírásról van szó? Esetleg - az első kötetből származó idézetre visszagondolva - Majer is kapott egy lapot, amire épp ezen a napon jegyzett? Ez azonban már mást is feltételezne: azt, hogy az emlékkönyvet utólag köttették be. A következő nagykőrösi bejegyzések 1856 januárjára és októberére esnek. Keltezési helyként szerepel még Hanva, ahol Tompa Mihály volt lelkész 1851-től 1868-ban bekövetkezett haláláig. A születési adatok elemzése Az első kötetben szereplők 1768 és 1825 között születtek. A legtöbben 1781-1790, illetve 1791-1800. A második kötetben ez 15 Elsőre talán kissé furcsa lehet, hogy Fáy társaságának ennyi színész és operaénekes is tagja volt. Erre magyarázatot adhat az, hogy Fáy rengeteg fáradozott a színi kultúra megteremtéséért. 1831-ben Pest megye állandó színi bizottságának tagja, 1834-35-ben az időszak 1811-1820 közé esik (14), ami az elsőhöz képest harminc év eltolódást jelent. A legidősebb beíró 1793-ban, a legfiatalabb 1837-ben született. Figyelembe véve, hogy bár az első kötetben a bejegyzések 1831-1852 közt keletkeztek, az 1852. esztendő hosszú szünet után csupán egyszeri bejegyzést hozott, elmondható, hogy az emlékkönyvet 1831-1841 között, tehát 10 éven át használták több-kevesebb rendszerességgel, így tekintve át az adatokat, megállapítható, hogy átlagosan 29 évesek voltak a szereplők, amikor lehetőséget kaptak a bejegyzésre 16 . Fáy maga 45-55 éves ebben az időszakban. A beírok közül mindössze 11 ember áll korban közel hozzá, s csupán ketten idősebbek nála. Igaz, a keltezési év nélküli bejegyzések száma 12, de ez zömmel az idősebb generáció tollából származik, tehát a mai szemmel az akkor középkorónak tekinthető Fáy a fiatalabb genetáció tagjaival vette körül magát magánéletében is. A kotkülönbség meglehetősen nagy, mintegy 20 év. A második kötetet az első, 1840-es dátumtól eltekintve 1855-ben és 1856-ban, vagyis mindössze két éven át használták rendszeresen. Itt a beírok átlagéletkora a beírás időpontjában 32 év. A legfiatalabb Almási Balgoh Zoltán (23), a legidősebb Bugát Pál (62), de tegyük hozzá, hogy Fáy maga ekkot már 69-70. évét tapossa. A beírók közül a többség ekkor már a 35—45 év közöttiekből kerül ki, a korkölünség itt 25 évre tehető átlagosan. Döbrentei Gábor mellett a budai színház társigazgatója, ő szerzi meg a Nemzeti Színház telkét. 16 A legfiatalabb a beírok között Vachott Sándor volt a maga 22 évével, a legidősebb id. Schedius Lajos, aki 73 évében járt.
