Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
KALLA ZSUZSA: „Kellemetes társalkodású 's nem üres beszédű ember."
A Pesti Magyar Színház műsora, a színészekjátéka - talán Vörösmarty és Bajza gyakori jelenléte miatt is - az egyik leggyakoribb beszédtéma. Bártfay fontosnak tartja az azonnali reagálást, észrevételeit nem habozik közölni a szerzőkkel. „Voltam színházban, hol először adaték Gaal vígjátéka »Szerelem és Champagnei« ° — Sok jó tréfa van benne, de a' darab nagyon sértő - legalább nézetem szerint - az által, hogy az apa lerészegittetik, 's leánya előtt nevetségessé lesz nevetségessé teszi pedig őt és megcsalja, sőt áldását csalja ki részegségében az, ki leányát elveszi. Rosz, immotalis, botránkoztató dolgok. / [két nappal később] / [...] meglátogatám Vörösmartyt. Később Gaal is odajött: ennek elmondám észrevételeimet a' vígjátékra \s elismeré, hogy atya helyett gyámot vagy bátyát kell tenni." Az élőszó fontosságát bizonyítja, hogy a férfiegyüttlétek gyakori apropója a felolvasás. Nem szépirodalmat, hanem röpiratokat, hírlapi cikkeket vitatnak meg, részben megjelenés előtt álló, részben már nyomtatásban lévőműveket. „Később estve felé Vörösmartyhoz tértem be, hova Bajza is jött elolvasá, mit a' színház' ügyében, különösen az Operáról irt , az Athenaeumban kiadandót, ha a' Censura keresztül bocsátja. / Bajza' pötében Végh Itélőmester Relaxatorium Mandátumot [Feloldóparancsot, a vármegyei tisztviselők a színház alkalmazottait alárendeltként utasították] adott, kemény kitételekkel \s fölolvasá ebéd után szobámban a' színházi választmány' legutóbbi, a' hírlapokban kiadott nyilatkozatára a' felelet. / Hazajövet betértem Vörös30 Gaál József: Szerelem és champagnei, vígjáték. 31 1840. február 6-ai bejegyzés 32 Szemere Bertalan: Utazás külföldön, 1. köt. martyhoz, ki fölolvasá előttem Komlósyné (színésznő-) feleletét 's az erre készülő viszon feleletet. / Elolvastuk az Abaúji küldöttség véleményét a' rabjavító intézet' tárgyában, melly a' mai Társalkodóban jelent meg. Erről 's Szféchenyi] és Wfesselényi] felől beszélgetőnk." Az állami adminisztráció felháborító túlkapásairól szerzett információkat is rendszeresen a naplóra bízza Bártfay. „Csak Sz[emere] Bertalan] vala honn elbeszélő, miképen utazásai l[s]ö kötetét 32 , melly a' budai nyomtatóban már teljesen elkészült, Mérey, hihető titkos föladás' következtében lefoglaltatá, 's most a' dolog vizsgálat alatt van. - A' munka egyébiránt censurán keresztül esett - 's még is illyek tötténnek. Ugyan így foglaltatott le, 1832 vagy 33ban B[áró]Wesselényi' munkája is 3 , midőn egy része már ki vala nyomtatva, 's a' dolog annyira huzatott-vonatott, hogy mai napig is oda van. Akkor a' föladó - mint Wesselényi] monda - Orosz József volt a' Hirnök mostani kiadója, kit a' közönség több gaz csalásaitól ismer." A napló egyik szépirodalmi betétjében, Wesselényi elítélésének, börtönbe vonulásának részletező, érzelmileg elkötelezett krónikájában a közéleti-politikai szóbeszédek természetes módon megszaporodnak. „Pigay ebédelt itt, 's ő beszélé, hogy a' Kir[ályi] Tábla' némelly bírái' ajtajára holmi iratok ragasztattak múlt éjjel, úgy Gr[óf] Cziráky' kapujára is, honnan katonaság szaggatta le. Zalay - mások szerint Gosztonyi (Itélőmestet) kapujára pedig véres kard is vala festve. / Jött Kelemen Budáról, 's elmondá, hogy ma már (Németföld, Franciaország), Pest, 1840. 33 Wesselényi Miklós: Balitéletek [Bukarest] 1833.