Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

KALLA ZSUZSA: „Kellemetes társalkodású 's nem üres beszédű ember."

keztünk Wesselényiről és Vayról. / Megem­lékeztünk, hog)' a' mai nap boldjogult] korgó 's Hunyor Imre' születésnapja." Az egyházi ünnepek, karácsony, húsvét, Nagyboldogasszony napja alig észrevehető­en különböznek a hétköznapoktól. Bártfay ilyenkor déli miséte megy, néha egy-egy baráttal „járja a templomokat", de maguk az ünnepek keretei rendkívül szerények. A karácsony estét otthon, társaságban töltik. ,,/V nőnem együtt maradt beszélgetve mi pedig férfiak, és Muki meg' Ödön 12 kár­tyáztunk vacsoráig 's vacsora után is 1 lig. / Bajza, később Vörösmarty is hozzám jővén, kártyáztunk úgy Muki és Ödön szinte egész éjfélutáni félegyigNőm 's Leni éjféli misére mentek. A' játékban kezdetben nyerek: de azután készakarva úgy intéz­tem, hogy a' nyereséget elveszítsem, \s még azonfelül egy pár húszast." Az ünnep­napon keverednek a különleges és a hét­köznapi tevékenységek, az utóbbiakjavára: az ügyintézés, nyilvánosház, megemléke­zés, mise, családi körben elköltött ebéd, felolvasás Jozefinának, közös levegőzés. „Egyet-mást végezvén X menék. P. Jeanette Nagyboldogasszony napja. Ma 3 éve a' budai hegyek köztt valánk P[aulina] L[éni] V[örösmarty]. J[ozefina] 's én. Hallgattam misét a' Ferencziek' templo­mában. Ebéden magunk. Délután olvastam nőmnek a' Carthausiból. 5 óra után kime­nőnk az Orczy kertbe nőm, Léni, Radnics, én. 8kor hazajövénk. Radnics itt vacsorált. - Meleg, de szép idő." Halottak napján „nőm unszolására" - ahogy Bártfay írja - ki­kocsiznak a váci úti temetőbe, Kisfaludy Kátoly sírjához. „Oda ezer meg' ezer ember gyalogolt ki ez nap, kivált a' nőncmbeliek, a' legtarkább vegyületben: öltözetük több­nyire piperézett 's pompás. így zsibongott a' nép a' sirok közt is, beszélgetve, dohá­nyozva imitt-amott kaczérkodva is. - De láttam többeket, kik égő viaszgyettyácská­kat gyújtanak kedveseik' sirjai fölött, a' sirdombon ülve, térdepelve, hangosan és csendesen imádkozva. Néhol fris virág ko­szorúk valának a' keresztre aggatva. Fölke­restük Kisfaludy sírját (elég hoszas keresés után), 's ott állánk egy ideig." Az egyetlen igazi, hivatalos ünnep, mun­kaszüneti nap január elseje: ilyenkor meg­lepetéseket készítenek egymásnak a csa­ládtagok, majd a férfiak megköszöntik hivatalbéli feletteseiket, munkaadóikat a reggel folyamán, megjutalmazzák a cseléd­séget. „Nőm, újévi ajándékul, violaszín bársony mellényt adott: Léni pedig selyem erszényt kötött. 9 óra után a' Gróf idvezlé­sére menénk: Tabódy, (a ki szólott), Praz­novszky, Waltherr, Kertészfy, Koller, Grünschnek, Dzwonkovszky, Radnics, én és Jákó 13 . - Adtam újévi ajándékul: Stern inasának egy húszast Jánosnak 1 pengőt Paulinák egy pengőt a' kapusnak 1 p[engő] f[otin]tot a' fiának 1 húszast Petemének 2 12 Bártfayék Pesten jurátuskodó pártfogoltjai, Barthos János (1821-1894), Lina öccse és Jozefina unokaöccse, Mauks Ödön. 13 Tabód Pál, jogügyi igazgató; Praznoszky József, fó'pénztárnok; Walther László, a Károlyi-család levéltársorai; Koller Ferenc; Grünschrek, a Károlyiak közös pénzügyi ellenőre Dzwonkovszky József könyvtáros, lengyel emigráns; Radnics Ferenc, a Károlyi-palota gondnoka; Jákó, a szentesi uradalom hivatalnoka - a Károlyi alkalmazottak.

Next

/
Thumbnails
Contents