Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

KALLA ZSUZSA: „Kellemetes társalkodású 's nem üres beszédű ember."

„Kellemetes társalkodású 's nem üres beszédű ember" Bártfay László naplója KALLA ZSUZSA A

z itt bemutatandó fortást, Bártfay Lászlónak, a reformkori irodalmi élet mára már elfeledett szervezőalakjának magánfeljegyzéseit többféle módon faggatta már az irodalomtörténet. A jegyzőkönyvszerű szöveg a visszaemlékezések kerekdedségével, tötténet-jellegével szemben apró, monoton egyhangúsággal ismétlődő tényeket rögzít, ezekből rajzolódik ki a mindennapok töredezett képe. Ez a szerkesztetlenség, szikárság, a benyomások közvetlensége azonban előnyt is jelent: a való élet kendőzetlen pillanatait őrzi, sorba nem rendezett, utólagosan nem értelmezett életeseményeket. Az írás folyamata Bártfay számára keretet szolgáltat az idő érzelmi feldolgozásához, praktikus funkcióin kívül célja elsősorban morális számvetés, a régvolt pillanatok újraélésének lehe- tősége, a múlt viszonyítása a jelenhez, a jövőnek a jelenből és a múlt tapasztalataiból létrehozott rajza. E napló a korabeli pesti értelmiségi közeg sajátos lenyomata, s ezért alkalmas lehet az a szereplők életkereteinek vizsgálatára: az idő és a tér érzékelésének, beosztásának, a kapcsolattartási szokásoknak a rekonstruálására. (A „hétköznapi", az átlagos, a normális azonban sokszor nehezebben megragadható, mint az egyszeri. A szöveg töredékessége, homályos utalásai óvatosságra intenek. Folytonosan szem előtt kell tartanunk, hogy a történések közötti „üres időt", az interakciók mozgatórugóit, a szereplők szándékait általában akaratlanul is a kotrói való ismereteink, illetve saját tapasztalataink, személyes gyakorlatunk alapján egészítjük ki.) 1 A szövegből bő válogatást közöl: Bártfay László naplójából. I. 1838-1841. Irodalmi Múzeum IV. Vál. és jegyz. Jenéi Ferenc. Bp., 1969. A kéziratot az Országos Széchényi Könyvtár őrzi (Quart. Hung. 1122.).