Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

LÁSZLÓ FERENC: Evangélikus társasélet a reformkori Pest-Budán

rektori tisztség vagy éppenséggel az akadé­miai tagság jelentette, hanem egy teljesség­gel informális viszony. Schedius ugyanis előbb magyartanára, majd belső bizalmasa lett a hazai evangélikusság „védangyalá­nak", József nádor harmadik feleségének, Mária Dorottyának. 5 A közszeretetnek örvendő nádorné, ez a mélyen vallásos, s az evangélikus egyházhoz eltéphetetlen kötelékekkel kapcsolódó asszony mindent elkövetett a hazai evangé­likusság felvirágoztatása, hitsorsosainak tá­mogatása érdekében. A württembergi ural­kodócsaládból származó Mária Dorottya 1819-es házasságkötését és Budára költözé­sét követően, mondhatni azonnal kiépítette kapcsolatait felekezetének elsősorban pest­budai illetőségű elitjével: Schedius Lajossal, a gyülekezet lelkészeivel (Kalchbrenner Jó­zseffel, Lang Mihállyal, Ján Kollárral, majd később Székács Józseffel és Bauhofer Györggyel), valamint az evangélikus iskola tanáraival, elsősorban Kánya Pállal. Ez a kapcsolat pietista szellemiségű közös bib­liaolvasásokban és áhítatokban éppúgy meg­testesült, mint puritán, ám meghitt ven­déglátásokban. Az ilyen társaséleti esemé­nyek, valamint Mátia Dorottya buzgó párt­fogása és kezdeményezései (például a budai gyülekezet életre hívása vagy a skót zsidó­misszió megtelepítése), az általa irányított Budai, illetve Pesti Jóltevő Asszonyi Egye­sület enyhe evangélikus dominanciája, nemcsak etősítették az éppen csak formáló­dó evangélikus elitet, s az evangélikus elit 5 A Mária Dorottyára vonatkozó adatok forrása: Mária Dorottya, az utolsó magyar nádorné élete képekben = Erzherzogin Marie Dorothea. Összeáll, és az előszót írta Fabinyi Tibor; [lord. Albrecht Friedrich], Bp., Enciklopédia, 1997.; Payr Sándor: Mária társaséletét, de nagyban emelték rangját, ptesztízsét is. Mária Dorottya buzgó pártfogásának ér­zékeltetéséte álljon itt az alábbi rövid tör­ténet, amely egy bizalmas társaséleti pilla­natképet tár elénk Mátia Dorottya és Sche­dius főszereplésével! Az evangélikus Döb­rentei Gábor 1822-ben Arpádia címmel mulattató folyóiratot kívánt kiadni, s hogy az engedélyezési folyamat meggyorsíttas­sék, igénybe vette Schedius segítségét. Döbrentei így itt erről Kazinczy Ferenc­nek: „Prof. Schedius ki a Palatinának Magyar Nyelv tanítója, eléhozta a' dolgot 0 Her­czegségének, ez tenyerébe tapsolva fogad­ta. Olvasónénknak ajánlá magát. Instán­tiánk beadásával késvén holmik miatt, a' Palatina kérdezé Schediust, hogy miért nem megyünk a Herczeghez, holott vár." 6 Az Arpádia végül mégsem jelent meg, mert Döbrentei Gábor időközben megvál­toztatta terveit, ám a történet így is jól jel­zi, mennyire eredményesen érvényesíthet­te Mária Dorottya és Schedius, s rajtuk keresztül a korabeli pest-budai evangéli­kus elit céljait, szándékait. A fentebb elmondott előtörténet, illető­leg a körülmények ismeretében talán már valamivel kevésbé tűnik föl meglepőnek a tény, hogy a pest-budai, pontosabban a Pest-Budán megtelepedő evangélikusság a felekezet otszágos - tíz százalék alatti ­számarányát messze meghaladó mérték­Dorottya nádorasszony, egykorú napló és eredeti levelek tükrében. 1908. 6 Kazinczy Ferenc levelezése. XVIII. k. Kiadta dr. Váczy János. Bp., 1907. 85. old.

Next

/
Thumbnails
Contents