Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

MAGYAR ERZSÉBET: Kertek, parkok Buda-Pest társaséletében a 19. században

ki, az üdülést, gyógyítást, gyógyulást és a déli, a szórakozást szolgáló rész, valamint a sziget kiépített „külső", illetve a csendes elvonulásnak szentelt „belső" része, ahol tájkert jellege dominált. Mivel a fürdőidényen kívül jóval kevesebben látogatták, nem csupán térben, hanem időben is változott a sziget képe. A főherceg kezdeményezésének köszönhetően egyre népszerűbbé vált Buda-Pest lakóinak körében: „A 122 hold kiterjedésű sziget most már gyorsan alakult át. Egymás után emelkedtek épületei, vendéglői, majd később a nagy fogadó. A kettészet pedig valóságos csodát művelt. Valóságos paradicsommá vált a hely. Akkor a főherczeg megnyitotta a gyönyörű helyet a közönség számára. Neki és családjának megmaradt a sárSétány 1890-es évek „A főváros legnagyobb szalonjának, korzójának is nevezték. "