Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
MAGYAR ERZSÉBET: Kertek, parkok Buda-Pest társaséletében a 19. században
a céllal, hogy a nagyközönség számára is nyitva álló parkká, szórakozóhellyé alakítsa át. Vályi Andtás leírása alapján a nádor egy majorságot és úgynevezett „két nyári nyílt palotát" létesített a szigeten. A hirtelen, tragikus halállal elhunyt Sándor Lipótot 1795-ben József főherceg (1776-1847) követte a nádori székben. A Alargitsziget megkezdett fejlesztését József nádor 1796-ban folytatta. Noha elsősorban még a sziget mezőgazdasági jellege volt meghatározó, a pest-budai lakosok körében népszerű kirándulóhellyé vált. Vályi András 1796-os leírásában még ezt olvashatjuk: „Szolgál a" Sziget nem tsak a v Felséges Fő Hertzeg- nek, hanem egyéb Pesti és Budai Uraságoknak is mulattató helyéül; egynéhányszor közönséges tűzi mesterségek is tartattak itten ..." 47 , müvének 1799-es kiadása alapján a sziget látogatóközönsége már jóval szélesebb körből került ki: „Pesti és Budai lakosoknak mulató helyül szolgál." 4 József nádor a sziget tulajdonjogának átruházását kérte a császártól elképzeléseinek megvalósítása érdekében. Sándor Lipót tetvek követve nyilvános sétahelyet kívánt létesíteni, amelyhez megszerezte az úgynevezett kis és nagy Margitszigetet. 49 Elődje nyomdokain haladva fejlesztette, illetve parkosíttatta a szigetet, amelynek tájképi stílusú átalakítását egy császári szolgálatban álló kertészdinasztia tagja, az 45 Vályi András: Magyarország leírása I. Buda, k.n., 1796. 286. old. 46 Sisa József: Die Margareteninsel in Budapest, als sie noch Palatin-Insel hiess. Die Gartenkunst 1992/1. 68-78. old. 47 Vályi András: Magyarország leírása I. Buda, k.n., 1796. 286. old. 48 Vályi András: Magyarország leírása I. Buda, k.n., a Tost Károly végezte, aki a nádor alcsúti kastélyának parkján is dolgozott. A nádor által telepített, gyakran saját maga gondozta fák, köztük gyümölcsfák még a század végén is nevezetességei voltak a romantikus tájképi kert eme nagyszerű példájának. Családja számára egy nyaralót építtetett, amint arról számos korabeli ábrázolás mellett Franz Schams is leírást közölt 1821-ben megjelent útikönyvében: „Amint kilépünk a ladikból (...), regényes látvány ragad magával, amely annál tetszetősebb lesz, minél inkább közeledünk a sziget közepéhez. Egy egyszerű stílusban épült kerti ház nyugati oldalával ódon kolostorépületnek támaszkodik, amelyből csak keveset hagyott meg a romboló és elemésztő idő. Másik oldaláról egy (...) szőlődombra nyílik , »50 kilátás. Az 1945 után lebontott úgynevezett nádori lak a 19. század második felében több alkalommal bérlők kezén volt, majd József főherceg használta családi nyaralóként - a 20. század elejétől, miután bétlakásokká alakították át, szállóként működött. A nádor mindkét város lakosainak megnyitotta a szigetet, akik a tél kivételével (és kutyáikat hátrahagyva) látogathatták, amennyiben az idő nem volt hűvös, s az áradások nem nehezítették meg az odajutást. Tattottak itt majálisokat, családi ünnepségeket (például Alexandra Pavlovna, József nádor első felesége tiszteletére rendezett 1799. 576. old. 49 Domanovszky Sándor: József nádor iratai I. 1792-1804. Bp., Magyar Történelmi Társulat, 1925. 243. old. so Schams, Franz: Vollständige Beschreibung der königlichen Freystadt Pest in Ungern. Pest, Hartleben, 1821. 373-374. old.
