Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

TULI ANDREA: A zöld színpad

látta benne. A futtatások társaséleti összekötő szerepét tartotta fontosnak: „a rendes pesti összejövetelek által hazánk lakosai is egymással bővebben megismerkednek s így olyan tárgyak kifejlődését segíthetik, melyek hazánk díszét fogják maguk után vonni. Mert a hol egyetértés és együtt fáradozás által, földművelés, kereskedelem előmozdíttatik és ezáltal a polgári erények napról-napra tökéletesebben kifejlődnek, ott boldogabb a haza."

11 A minőségi ló a hadsereg számára is létfontosságú volt, leginkább a hadsereg igénye által lett a lókérdés nemzeti jelentőségű ügy. Lóverseny nélkül pedig ,,a' lovak nagyobb számban való nemesítésérül egy áltáljában csak álmodozni sem lehet"

22

. A futtatások megindítása révén a ló fontos nemzeti erőforrássá válna - vélte a gróf, és szeme előtt a közérdek, a nemzet vagyonosodása és nem utolsó sorban saját nyeresége lebegett. A korszakra jellemző erőteljes törekvés az egyéni és nemzeti fejlődésre, tökélesedésre mutatkozik meg báró Eötvös Józsefnek a pesti lóversenyzés harmincadik évfordulóján Bérczy Károlyhoz írott levelében. Ebben a Széchenyi-féle társadalmi és gazdasági hasznosság elvét már mellőzhetve, hiszen az intézmény működése ígéretesen beindult, a lóverseny által a társadalom egészére kifejtett jótékony hatásokat ecsetelte, és annak a nemzeti jellem fejlődése szempontjából tulajdonított jelentőséget: „mindazon okok között, melyek a népek 1 Viszota, Gyula: Gr. Széchenyi István és a magyar lóversenyek megalapítása. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1904/XI. 24. old. 2 Széchenyi István: Lovakrul. Pest, 1828. 25. old. fejlődésére elhatározó befolyást gyakorolnak, alig van ollyan, melly egyes nemzetek emelkedésével vagy süllyedésével szorosabb kapcsolatban állna, mint azon mulatság vagy időtöltés nemei, mellyek nálok bizonyos korszakokban divatosak. Én legalább azt hiszem, hogy ha egy nemzet életéből annak nemzeti mulatságain kívül egyebet sem ismernénk, jellemének megítélhctésére ez maga elég leendne. Nép, melly férfias időtöltésekben gyönyörködött, gyáva és elpuhult nem lehetett soha."

3 A lóverseny-sport későbbi nagy pártfogóinak körében mindvégig tartotta magát az eredeti Széchenyi-koncepció, miszerint ez a sport önmagán túlmutató, közhasznú célok előmozdításának eszköze. Szemere Miklós 1909-ben közzétett felhívásában ugyanezeket a gondolatokat fogalmazta meg: „a sportot a közérdek és az ország szolgálatába kell állítani, mert ebben az egyben lehetünk világváros. Nemzetközi versenyek rendezése felpezsdítené az ország gazdasági és társasági életét egyaránt."

4 Versenyügyi dualizmus Mint ismeretes, az első lófuttatások a pesti gyepen 1827-ben indultak meg, igazi virágkorát azonban a lóversenyzés a 19. század utolsó évtizedeiben, a 20. század elején, gróf Batthyány Elemér lovaregyleti elnöksége alatt élte. Maga is sikeres istállótulajdonos, tenyésztő és úrlovas volt. Verseny3 Lapok a Lovászat és Vadászat köréből, 1857/1. 1. old. 1 Vadász- és Versenylap, 1909. augusztus 12.