Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

NOVÁK BÉLA: Fővárosi kaszinók

a halál'című novellájában ír le egy ilyen tör­ténetet, arról van benne szó, hogy a Nem­zeti Kaszinó halálra ítél egy fiatal újságírót, Széplaki Tituszt, a kaszinót támadó cikke miatt. Az ítélet végrehajtására a kaszinó egyik tagját, egy szolgálaton kívüli huszár ezredest, az ország legjobb céllövőjét, jelö­lik ki. 44 A kaszinók tagsága természetesen mindig tiltakozott az efféle feltételezések ellen. Tagadták, hogy létezne ilyenféle kollektív megtorlás, azt hangoztatták, hogy a tagok mint magánszemélyek álltak ki az őket ért személyes támadás esetén, nem pedig a kaszinó megbízottjaiként. Történt azonban néhány elgondolkodtató eset, amely meglehetős hasonlóságot mutatott a novellában leírtakkal. Itt volt a Verhovay-ügy, amely 1879 vé­gén kezdődött, ekkor számolták fel a Kis­birtokosok Földhitelintézetét. Egy ellen­zéki lap, a Függetlenség „Frakkos banda" címmel közölt cikket az esetről. Ebben a szerző igen éles hangon támadta az intézet igazgatóját, gróf Festetich Pált, valamint az igazgatóságot - s az érintettek szinte vala­mennyien a Nemzeti Kaszinó tagjai voltak. Festetich ekkor külföldön volt, így nem tu­dott reagálni, de a kaszinó három tagja: gróf Almássy Kálmán, gróf Batthyány Elemér és báró Majthényi Izidor bement a szerkesz­tőségbe, hogy felelősségre vonja a főszer­kesztőt, Verhovay Gyulát, aki készséggel állt a rendelkezésükre, még a cikkírót is megnevezte. Majthényi báró (aki sem ro­kona sem közeli barátja nem volt Festetich grófnak) azonban mégis Verhovayt hívta ki párbajra. A súlyos feltételekkel megvívott párbaj­ban Verhovay életveszélyes sérülést szen­vedett. A kiváló céllövő Majthényi golyója a mellébe fúródott, eszméletlen állapotban szállították kórházba. 45 Az eset hatalmas felháborodást váltott ki, a sajtó és a közvé­lemény egyértelműen Verhovay pártjára állt. Tüntetések zajlottak a kaszinó épüle­te előtt. A tömeg betörte az ablakokat és „frakkos banda", valamint „revolvermágná­sok" kiáltásokkal az épületbe is be akart hatolni. A rendőrség már képtelen volt úrrá lenni a helyzeten, és a katonaság segítségét kellett igénybe venni. Több sebesülés tör­tént, és a karhatalmi alakulat 31 embert „befogott" Másnap a kaszinó választmánya rendkí­vüli ülést tartott, amelyről az alábbi közle­ményt bocsátotta ki: „A kaszinó választmá­nya e hó 14-én délben ülést tartott, ez ülés határozata folytán a lapokban is kinyilvá­nítja, hogy a nemzeti kaszinó társaskör lé­vén, melynek tagja lehet minden művelt ember, szabályai értelmében, házi ügyein kívül, senkinek utasítást nem adhat, s nem adott." A kaszinó magyarázkodása azon­ban nem hűtötte le a kedélyeket, a tünte­tések tovább folytatódtak, sőt az összecsa­pások halálos áldozatokat is követeltek. Az 44 A novellában csak monogramjával (P. E. G.) megnevezett ezredes modellje: pazonyi Elek Gusztáv földbirtokos és honvéd huszárezeredes (1853-1913), korának ismert gavallérja és párbajhőse volt, tagja a Nemzeti és az Országos Kaszinónak is. Számos párviadalainak egyikén, pisztolypárbajban megölt egy fiatal újságírót, Reviczky Szevért, ám a „lovagias ügy" oka magántermészetű nézeteltérés volt. 45 Clair Vilmos: Magyar párbajok Attila hun királytól az 1923. év végéig. Bp., 1926. II. 19-22. old. 46 Vasárnapi Újság, 1880. január 18. 43. old.

Next

/
Thumbnails
Contents