Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

NOVÁK BÉLA: Fővárosi kaszinók

hogy az Országos Kaszinó, nevéhez híven, jóval több olyan vidéki tagot vett fel, akik valóban az ország más részeiben éltek. Szemben a jóval mozgékonyabb arisztokráciával, amely könnyebben váltogatta lakhelyét vidéki birtokai és a főváros között. Fontos esemény volt a kaszinó további élete szempontjából, hogy 1886-ban az ismert társasági ember és szervező, az agilis Atzél Béla báró is tagjainak sotába lépett. A főváros társasági életének több újítása fűződik a nevéhez (a többi között a Park Klub megalapítása is), s itt sem maradt tétlen, sőt 1898-99-ben az igazgatói tisztséget is ellátta. E minőségében nagy párizsi és londoni bevásárló utat tett és a kaszinó számára új, fényűző bútorokat szerzett be. Mindehhez pedig a saját vagyonából 100 ezer forintos kölcsönt biztosított az Országos Kaszinónak. Amikor a választmányban a pazarlónak tartott vásárlások miatt támadások érték, sértődötten lemondott igazgatói tisztétől és csak arra volt hajlandó, hogy új ötletének, a nagy visszhangot kiváltó női kaszinónak a szervezésében vegyen részt.

30 A női kaszinó hosszas előkészítés után 1900. január l-jén nyílt meg az Országos Kaszinó épületében, a ritkán használt, földszinti úgynevezett Sárga-szalonban. Fő célkitűzése az volt, hogy a kaszinó tagjainak a feleségeit tömörítse és számukra tartalmas szórakozási lehetőségeket nyújtson, míg férjeik ugyanabban az épületben, de jól elkülönülve tölthették szabadidejüket. A sajtó természetesen nem hagyta szó nélkül az új kezdeményezést. Az Új Idők 1898-as évfolyamának egyik száma, vitain30 U.O., 31. old. dító gyanánt, két merőben eltérő véleményt közölt a készülő tervről. Az ellenzők álláspontját a „Kőris" álnéven cikkező Lyka Károly (az ismert művészettörténész) világította meg: „Meg akarják csinálni minálunk Budapesten a Nők klubját. Sőt meg is lesz, egészen bizonyos már, így akarta Atczél (sic!) Béla báró és vele az Országos Kaszinó választmánya. Kapunk tehát a mi társaséletünkbe egy újdonatúj szereplő alakot: a kávéházba járó és a bicikliző asszony után a club-woman-t, a kaszinózó asszonyt."

31 A új kaszinóban a minden kényelemmel berendezett helyiségekben a hölgyek elsősorban az erre az alkalomra rendelt „clubtoalettekben" fognak tündökölni. A fő elfoglaltságuk a pletyka lesz, s ha kifogynak belőle, marad a kártya. Mivelhogy Kőris szerint az öntudatos magyar asszonyok nem kérnek a kaszinózásból, magára vállalja véleményük megfogalmazását: „Nekünk magyar asszonyoknak nem kell az ilyesmi, csak tartsák meg maguknak amerikánus kollégáink. Mink még nagyon meg tudjuk becsülni és élvezni is tudjuk a házi tűzhely melegét, dolgunk is akad ott elég a mi apró bébéinkkel. Azokat ugyan rábízhatnék a klub-órák idején a mi cselédcinkre, de mi nem akarjuk, hogy cseléd nevelje a mi vérünket. Ha kellemes és szellemes társaságot akarunk, van ízlésünk, hogy a körünkbe való embereket s van vonzerőnk, hogy őket hozzánk láncoljuk. Otthon olvassuk az újságokat és tehetőségünk szerint vásároljuk a könyveket is, mert tudjuk, hogy ezzel nem csak a lelkünket tápláljuk, hanem támogatjuk hazánk irodalmát is. Nem szorulunk tehát a klub olvasóter31 Új Idők, 1898.387. old.