A Farkasréti Temető 2. - Budapesti Negyed 41. (2003. ősz)

Társaság első elnöke; hcrbológiai szakember, számos növényalak felfedezője és névadója, az Acta Botanica főszerkesztője, az MTA tagja) 1883-1961. 2-5/6: Marót Károly /Kronstein/ (klasszika-filológus, vallástörténész, egyetemi tanár, tanszékvezető, intézetigazgató; az Ókortudományi Társaság első elnöke, az International Association for the History of Religions magyar bizottságának el­nöke, az MTA tagja) 1885-1963. 2-7/8: Csejthei Ratkovszky Ferenc (gépészmérnök, egyetemi magántanár, erőműterve­ző; feltaláló, a relé nélküli automatikus feszültségszabályozó, valamint a BoCo típusú fázis- és periódusváltós villamos mozdony szabadalmaztatója; a Ganz Villamossági Művek igazgatója, majd Budapest Székesfőváros Elektromos Mű­veinek vezérigazgatója, az MTA tagja) 1900-1965. Vele: Csejthei Ratkovszky Károly (apja; erdőmérnök, zoológus, entomológus; a soproni állami erdőhivatal vezetője) 1862-1919. 2-9/10: Tíiróczi-lrostler József (iwdülomtönénész, egyetemi tanár, tanszékvezető; szo­ciáldemokrata politikus, országgyűlési képviselő; műfordító, publicista, műkri­tikus, az Acta Litteraria szerkesztője, az MTA tagja) 1888-1962 [Schaar Erzsébet, 1964). 2-11/12: Buzinkai Buzágh Aladár (kémikus, egyetemi tanár, tanszékvezető, intézet­igazgató; a hazai kolloidkémiai kutatások elindítója, az Ostwald-Buzágh-féle üledékszabály és kontinuitási elv megállapítója, a kvantitatív adhézió-mérés módszerének kidolgozója; az MTA tagja) 1895-1962 [Pátzay Pál]. 2-13/14: Mancha Rezső (kémikus, limnológus, címzetes egyetemi tanár; a hidrobiológi­ái, produkciós biológiai, és tótípustani kutatások hazai megalapítója, több víz­elemzési módszer kidolgozója, az élővizek anyag- és energiaforgalmának egyik első kutatója; a I Ialélettani és Szennyvízvizsgáló Kísérleti Állomás igazgatója, a Magyar Biológiai Társaság és a Nemzetközi Limnológiai Társaság alelnöke, a Nemzetközi Hidrokémiai Bizottság elnöke, az MTA tagja és osztályelnöke) 1884-1962. Urnaház [Matzon Frigyes, 1978] 1: Csűrös Zoltán (vegyészmérnök, egyetemi tanár, tanszékvezető, dékán, kétszer a Mű­egyetem rektora; feltaláló, a polimerkémiai, a heterogén katalízissel kapcsola­tos, valamint a makromolckuláris kémiai kutatások hazai megalapozója; az MTA Szerves Kémiai Technológiai Kutatócsoportjának vezetője, a Búvár társ­szerkesztője, az Acta Chimica és a Periodica Polytechnica főszerkesztője, az Elet és Tudomány szerkesztőbizottságának elnöke, az MTA tagja) 1901-1979. ?)-. Alexits György (matematikus, egyetemi tanár, tanszékvezető, az approximáció-elmé­let és a Fourier-sorok egyik legjelentősebb hazai kutatója; műkritikus, publi-

Next

/
Thumbnails
Contents