A Farkasréti Temető 1. - Budapesti Negyed 40. (2003. nyár)

ZSIGMOND JÁNOS A Farkasréti régi katonatemető

A farkasréti régi katonatemető ZSIGMOND JÁNOS B

uda legnagyobb temetőjének területét összevetve nemhogy a legnagyobb balpartiéval, hanem akár a Kerepesiével, bizony azt se előzi meg ezen a téren. Ha ezen belül keresgéljük azt a kis hektárnyi földet, ami úgy-ahogy létezik az egykori katonatemetőből, és nem ismerjük a lelőhelyét, hát csatangolhatunk egy ideig, hacsak véletlenül rá nem bukkanunk. Érdemes-e egy Farkasrét-ismertetőben ezzel külön foglalkozni? Költői a kérdés, hisz ha úgy gondolnánk, nem, akkor a fejezet meg sem íródott volna. Az időrendiséget megelőzve: amikor fennmaradása már igen bizonytalanná vált, és páran igyekeztünk az érdekében valamit elérni, csodálkozva kérdezték egy jelentősebb és tán cselekvőképes testület részéről, hog)' mi védnivaló lenne rajta egyáltalán. (Amikor oly jól hasznosítható lenne egyéb célokra.) Nos, megpróbálom alátámasztani bővebben, amivel akkor röviden nem sok sikerem volt. Ehhez időben egy kicsit vissza kell lépnünk a főváros temetési és speciálisan katonákat temető buzgólkodása irányában. A nagy temetők kialakítása előtt a 18-19. századi kis temetőhelyek mellett léteztek katonai parcellarészek, amelyek elegendők voltak a nem túl nagy békehelyőrség halottainak befogadására. Ezek létezése korabeli írásokból, várostérképekből nyomon követhető, például a régi józsefvárosi temetők vagy a „Váci"-nak nevezett korábbi elittemető esetében. Természetesen a nagy várostromok — hogy ne menjünk túl messze, csak az 1686-ig és az 1849-ig — ennél maradandóbb emlékeket hagytak, legalább egy ideig. A Déli pályaudvar és a Vérmező táján volt korai temető utóda lett — áthelyező-