A Farkasréti Temető 1. - Budapesti Negyed 40. (2003. nyár)

TÓTH VILMOS A Farkasréti temető története

Mihály farkasréti síremlékét, Nagy Sándor művét (1972), melynek másodpéldányát néhány évvel később Nyíregyházán agrártörténeti emlékműként — örökváltságemlékoszlopként — állították fel. Melocco Miklós Homo Faber című alkotásának első változatát 1989-ben avatták fel Amerigo Tor farkasréti síremlékeként, második, kőtrónus nélküli változatát pedig egy évvel később a székesfehérvári Mátyás-emlékmű egyik mellékalakjaként. Uray Tivadar színművész sírján a Blaha Lujza téri Népszínház-emlékmű variációja kapott helyet. Akadnak korábbi példák is, mint Istók János Szervita réri hősi emlékművének kis modellje, amely ma szinrén Farkasréten, egy anonim katonasíron található. Megemlítendő, hogy az Istók készítette, már több ízben szóba került Gammel-síremlék (1912) is rendelkezik köztéri változattal: a puskájára támaszkodó bronz katonaalak kőből faragott másodpéldánya Győrszentiván község hősi emlékművén tűnik fel (1924). A Farkasréten meghatározó jelentőségű modern szobrászok közt Vilt Tibor és Kerényi Jenő is megemlítendő. A budai sírkertben egy helyen, sokszor egymás közelében több évtizedes különbséggel született műveik állnak. Vilt harmincas években készült, expresszív, figurális alkotásai mellett — például Csinszka sírja, a Rihmersíremlék vagy a Kerepesi úti temetőből átkerült Nyiri-síremlék — mellett ott vannak a hetvenes években felállított nonfiguratív művei. Utóbbiak közül kiemelendő Varga Károly református lelkész sírja, s főként Kassák Lajos 1977-ben felavatott síremléke, egyik képarehitektúrájának háromdimenziós változata. Kerényi korai, jobbára a római iskolához köthető műveit — mint a Bleszkányi-, a Dvorzsák- és a Benedek-síremléket — a saját sírjára került, revelatív erejű korpusz (1972) ellenpontozza, amely gyökeresen eltér robusztus köztéri munkáitól is. Farkasréten található Schaar Erzsébet kevés funerális művének egyike, Turóczi-Trostler József irodalomtörténész síremléke is (1964). Vilt Tibor Gulyás Gyulával közösen jegyzett műve, Ország Lili síremléke (1978), a modern magyar funerális művészer egyik kimagasló alkotása a festőnőjól ismert motívumrendszerét jeleníti meg zömök, szarkofágszerű architekrúrán. Később Gulyás készítette el Vilt Tibor síremlékét is, és számos további jelentős farkasréti alkotást, mint a Sziveri János emlékét őrző korpuszt, Hajnóczy Péter fejfáját vagy a Timár Béla sírjára került miniatűr színpadképet. Különleges értéket képvisel Szervátiusz Tibor három farkasréti alkotása: Nagy László hatalmas arcos fejfája (1985), a Káldy Zoltán evangélikus püspök sírjára került Krisztus-fő (1989), valamint apja, Szervátiusz Jenő drámai erejű síremléke ( 1991 ). Amerigo Tot híres művének, a szülőfaluja templomában elhelyezett Csurgói Madonnának egy másodpéldánya került Farkasrétre. A funerális tervezésre specializálódott Matzon Frigyes műve, a fent említett akadémiai urnaház mellett, a Munkácsy család attraktív síremléke. Számos farkasréti művet készített Búza Barna, például Kondor Béla, Márkus László vagy Gobbi Hilda számára. Különösen a nyitott szárnyasoltárt formáló Kondor-síremlék jelentős; a relief ezen is a megörökírett egyik saját művére vezethető vissza. Több látványos művészsírt készített az utóbbi évtizedekben Fekete Tamás (Deveeseri Gábor,