A Farkasréti Temető 1. - Budapesti Negyed 40. (2003. nyár)

TÓTH VILMOS A Farkasréti temető története

akinek sírját 1980-ban helyezték át a Farkasréri izraelita temetőbe. A parcella „folytatásaként" napjainkban alakul új akadémiai parcellává a 6/2. számú, szomszédos terület: 1994-től olyan személyiségeket temettek ide, mint Keresztury Dezső, Benda Kálmán, Bökönyi Sándor vagy Szentágothai János. 1997 óta az Akadémia használatában van egy újabb területrész is, amelyet a főbejárat közelében alakítottak ki urnás temetkezésekre. Meg kell jegyezni, hogy az intézményi panrheonizáció érintette területeken kívül számos további akadémikus-sír található Farkasréten, jóval több, mint amennyit az Akadémia nyilvántart; sajnálatos módon a felszámolt emlékek között is egyre több szerepel belőlük. 9. A 20. század második felének magyar síremlékművészete ma még nagyrészr feldolgozatlan témának számít. A korszak első számú hazai temetője egyértelműen Farkasrét, így természetes, hogy a legfontosabb funerális művek tekintélyes része itt található. Széles körben ismert alkotásokról azonban az utóbbi évtizedekben alig beszélhetünk, s a korábbi szokással ellentétben a múlt század közepe óta a sajtó sem fordít figyelmet a funerális művekre. A téma feldolgozatlansága összefügg a legfontosabb helyszínt, a Farkasréti temetőt bemutató munkák hiányával.

44 Modern sirem 1 é ks zo b rászatunkró 1 pedig nemhogy átfogó értékelés, de még számbavétel sem történt, eltekintve néhány fontos alkotás önálló ismertetésétől, valamint egyes életmű-katalógusoktól. A korabeli síremlékszobrászat legegyedibb és legegységesebb, maradandó értékű életművét Borsos Miklós alkotásai jelentik, akinek számos műve található Győr és a Balaton-felvidék temetőiben, valamint a Kerepesi úti temetőben, de legtöbb funerális munkája (tizenkettő) Farkasrétre került. Legismertebb köztük az 1988-as hazatemetéskor felállított Bartók-síremlék fekete gránirfigurája: két zeneszimbólum, a madár és a lant (lyra) összekapcsolása, melynek első, mészkőből faragott változata még 1979-ben került köztérre, Bartók Béla győri emlékműveként. Több szempontból is jellegzetes Borsos-műről van szó: egyfelől a stilizált madáralak révén, másfelől a megörökített miatt, hiszen a szobrász korábban már számos alkotást szentelt a zeneszerző emlékének. Farkasrétre került, Berda József síremlékeként, Főnix című szobra is (1967), amelynek eredeti, hat évvel korábban készült példánya szintén Győrött, a Magyar Ispita épületében található. Itt a szobor és a megörökített között a sírversként felhasznált Berda-sorok teremtenek kapcsolatot. A harmadik farkasréri madárszobor Zelk Zoltán sírján áll, s a költő egyik legismertebb művét, a Sirály-t idézi fel (1983). A Borsos-életmű kiemelkedő darabjainak egyike, a Napbanéző szintén másodpéldány formájában került a sírkertbe u Az 1894-ben megnyílt temetőről csak nemrégiben jelent meg az első önálló kötet, egy fotóalbum. Vö.: Farkosrét. Bp., Nemzeti Kegyeleti Bizottság, 2003.