A Farkasréti Temető 1. - Budapesti Negyed 40. (2003. nyár)

TÓTH VILMOS A Farkasréti temető története

Aba-Novák saját terve alapján Perez Jenő József kivitelezett). A 20. század első felében modern szobrászatunk nagy úttörőinek többségére jellemző volt, hogy viszonylag kevés hivatalos megrendeléshez jutottak, melynek következményeként a szobrászat speciális, a privát mecenatúra által előnyben részesített ágazatai felé fordultak. Ezek egyike nyilvánvalóan a funerális szobrászat, mellyel kapcsolatban a fenti szempontból Beek O. Fülöp és Medgyessy Ferenc emelendő ki. Beck 0. Fülöp számos „nyugatos" alkotást készített: igen sok műve kötődik a folyóirat köréhez, illetve támogatóihoz, köztük temetői emlékek is, például Baumgarten Ferenc Ferdinánd síremléke a Kerepesi úti temetőben (a megbízáshoz Babits Mihálynak köszönhetően jutott). Ide kötődő farkasréti művei közül az első Fenyő Miksa felesége, Sehäffer Aurélia emlékére létesült. Az 1934-ben felavatott, ünnepélyes, áhítatos angyalszobor mentes minden felesleges részletezéstől, leegyszerűsített formáit Beck, a régi mestereket követve, saját kezűleg faragta ki, mint a tízes évektől minden kőszobrát. Máig ez a temető egyik legértékesebb műalkotása, bár sérült, s napjainkban a műkő-rengetegben alig érvényesül. Másik itt említendő művét a Nyugat vezető műkritikusa, Elek Artúr rendelte testvére, Román Vilmosné emlékére. Beck további farkasréti alkotásai közül megemlítendő Szász Béla bíró és Hoffmann Frigyes pedagógus sírköve, valamint a felszámolt Illés-síremlék. Medgyessy Ferenc eredeti farkasréti műveit nagyrészt baráti kapcsolatok révén szerzett megbízásra készítette, a Borosnyay és a Radnai család számára két-két szobrot is. Utóbbiak egyike Radnai Béla, a neves gyorsíró és műgyűjtő feleségének sírjára készült; e mű első, a szobrász erényeit jobban kiemelő változatát 1959-ben Medgyessy saját sírja felett avatták fel a Kerepesi úti temetőben, a nyolcvanas években pedig egy-egy példánya Hódmezővásárhelyen, illetve Debrecenben került köztérre. Eredetileg a Kerepesi úti temetőben állt, 1960 óta Farkasréten található Medgyessy első jelentős funerális műve, Lengyel Béla, a kimagasló jelentőségű kémikus síremléke (1917). Ezek a munkái, s további farkasréti alkotásai — a Török-, valamint az egykori Medveczky- és Szőcs-síremlék — funerális szobrászatunk történetének egyik legértékesebb fejezetét jelentik. 8. Farkasrét történetében nemcsak a fővárosi temetők rangsorának 1952-es, kényszerű átrendeződése, hanem Budapest 1944—45-ös ostroma is fontos cezúrát jelentett. Már a város 1944-es bombázásai során nem egy találat érte a temetőt, a nagy ostromban pedig nemcsak a néhány éve felavatott bejárati együttes szenvedett súlyos károkat, hanem az egész sírkert. Akárcsak a Kerepesi úti temetőben, itt is sokáig tűzharc folyt, sőt, Farkasrét a védelmi vonal legtovább tartott részei közé tartozott. A front karácsony körül érte el a temetőt, ahová a városban maradt egységek közül a 8. SS-lovashadoszrály települt. Az első szovjet alakulatokjanuár 13-án nyomultak a sírkertbe, a védők ekkor a Bürök utca és a Németvölgyi út felőli részre szorultak vissza, ám a 25-én bekövetkezett ellentámadással a temető