A Farkasréti Temető 1. - Budapesti Negyed 40. (2003. nyár)

TÓTH VILMOS A Farkasréti temető története

seny vívóbajnokát. Itt található a már említett neves budai kó'faragó és sírkőkészítő, Schmidt Gyula nyugvóhelye is. Ugyanitt került sor a Farkasréti temetőben lezajlott egyik első, politikai szempontból is jelentős dísztemetésre, az 192l-es nyugat-magyarországi felkelés során elesett Vámossy Tibor gyászszertartására. A Siklódy Lőrinc készítette, két évvel később felavatott sírszobor, bár többszörösen megcsonkítva, de ma is eredeti, reprezenrarív helyén áll. Az emlékre fordított egykori kitüntetett figyelmet magyarázza, hogy az 1921 augusztusában zajlott események a soproni népszavazás előzményét jelentették, így Vámossy és társai halála a korszakban meghatározó revizionista ideológia egyetlen tényleges eredményével függött össze. Eredetileg ebben a parcellacsoportban nyugodott, később a temetőn belül kapott új sírhelyet Kolosváry Sándor jogtudós, Süss Nándor, a magyar finommechanikai ipar és oktatás megalapítója, valamint Semsey Andor, a jeles mecénás és világszerte ismert ásványgyűjtő is. Számos, ekkoriban és irt létesült sírról csak múlt időben beszélhetünk: ma már nyoma sincs például Mandello Gyula közgazdász és Vadas Jenő erdőmérnök emlékének. A harmincas-negyvenes évek jellegzetes, sok eredeti emléket őrző részterületeiként a 6-7. és a 33. számú parcellacsoportot emelhetjük ki. Az itt eltemetettek az elit legváltozatosabb rétegeit képviselik, mint Szávay Gyula és Winchkler István gazdaságpolitikusok, Demény Dezső káplán, a Bazilika karnagya, Beöthy László színigazgató, Belatiny Artúr pezsgőgyáros, vag)' az első világháború egyik magyar hőse, Tamásy Árpád táborszernagy. Különösen sok kiváló tudós kapott itt sírhelyer, köztük Csánki Dezső levéltáros, Divald Kornél művészettörténész, 'Sigmond Elek agrogeológus, Rados Gusztáv és Kürschák József matematikusok, vagy Kaán Károly erdőmérnök, a hazai környezetvédelem egyik úttörője. A mérnököket Stark Lipót és Zelovich Kornél, a jogászokat Sztehlo Kornél és Benedek Sándor, az orvosokat Buday Kálmán és Gerlóczy Zsigmond képviseli. A művészsírok közül megemlíthetjük Árkay Aladár építészét, Patkó Károly festőét, Butrykay Ákos zeneszerzőét, Küry Klára primadonnáét. Folytathatnánk a felsorolást Kehrling Bélával, kora egyik legkiválóbb teniszezőjével, Kovács Arnolddal, a századelő „riporterkirályával", vagy éppen Csinszkával... rovábbi nevek citálása helyett azonban állapítsuk meg újra: a Farkasréti temető a harmincas-negyvenes években, nem függetlenül a korábbi viharos történelmi és társadalmi változásoktól, belépett a magyarság legfontosabb funerális emlékhelyei közé. Ebből az időszakból már viszonylag sok neves emlék fennmaradt, ugyanakkor itt is utalni kell a hiányra, a felszámolt sírokra. Egykor a fenti részterületeken állt például Baloghy György igazságügyminiszrer, Lőte József bakteriológus, Herzog József országos főlevéltámok, Fekete Jenő geofizikus, Ray Rezső Vilmos és Sváb Gyula építészek, vagy Tarján Oszkár ötvös síremléke. Az eltűnt művészsírok száma különösen magas, a festők közül például olyan, egymástól gyökeresen eltérő pályát befutott alkotók osztoztak az utókor hálátlanságában, mint Nádler Róbert, Horthy Béla és Czigány Dezső.