A Farkasréti Temető 1. - Budapesti Negyed 40. (2003. nyár)
TÓTH VILMOS A Farkasréti temető története
főigazgatóját. Ebben a periódusban került Németvölgyről Farkasrétre két akadémikus sírja, Lutter Nándor Ferdinándé és Barna Ignácé; utóbb Farkasréten mindkettőt felszámolták. A 48-as honvédsírok közt is akadtak olyanok, amelyek ezt az utat járták be, például Rehák Ede századosé — 1961-ben, két évvel a budai honvédsírok pesti díszparcellájának kialakítása előtt. A régi budai temetők felszámolása a harmincas évekre, a nagy fővárosi temetőrendezések következő szakasza a hatvanas évekre esett. Utóbbi fókuszában a megkülönböztetett státusú Kerepesi úti temető állt: ide helyezték át a felszámolásra kerülő Németvölgyi temető neves emlékeinek egy részét, ám eközben megkezdődött a pesti sírkert részleges, sok kárt okozó kiürítése is. A Kerepesi úti temetőből át kellett helyezni mindazokat a sírokat, amelyek a „dísztemetővé" való kiépítés előkészítésekor nem kerültek be a fenntartásra javasolt sírok közé. A kierőszakolt metamorfózis során a Kerepesi úti temető nagyrészt elvesztette eredeti képét: jelenlegi, részben parkszerű kiépítése tagadhatatlanul attraktív, ám jó néhány neves, fenntarrásra méltó sírt száműztek innen, illetve áthelyezés hiányában jeltelenné tettek. Sok áttemettetés, elébe menvén az eseményeknek, önkéntesen zajlott, másokra a munkásmozgalmi mauzóleum felépítése miatt került sor. A legtöbb újratemetés helyszíne, a Rákoskeresztúri temető mellett, Farkasrét lett. 33 A fenti okok valamelyike miatt került a 20. század második felében a Kerepesi úti temetőből Farkasrétre Kernstok Károly, Tormay Cécile vagy Palóczy Antal nyugvó35 Vö. A ^repesi úti temető... 112-113. old helye. A kényszerűen áttemetettek között több akadémikus is volt: Pólya Jakab közgazdász, Klug Nándor orvos, Pálfy Móric geológus, Baros Gyula irodalomtörténész, valamint két állatorvos, Tormay Béla és Tangl Ferenc. Nem fért be az akkori Nemzeti Sírkert-koncepcióba Epperlein Oszkár fegyvergyári igazgató, Csathóné Aczél Ilona színésznő vagy Sztojanovits Jenő, a Bazilika első karnagya, de Mauthner Ödön, a magtermesztés és magnemesítés hazai úttörője sem. Farkasrét fogadta be technikatörténetünk egy sor neves személyiségét, köztük Söpkéz Sándort, Réz Gézát, Zorkóczy Samut. A számos nevezetes taggal büszkélkedő Jendrassik család három tagja is ide került a Kerepesi úti temetőből (Alfréd építész, Aladár kémikus, valamint Kornél gépészmérnök). Fleller Ágost akadémiai főkönyvtárnok obeliszkje Németvölgyről került előbb a pesti sírkertbe, majd onnan Farkasrétre. Az áttemetettek közt volt, aki később visszakerült a Kerepesi úti remetőbe, például a Kéler és a Bielek család ragjai 1982-ben, vagy ifj. Vastagh György szobrász 1995-ben. Még 1953-ban, egy gyárépítkezés ürügyén, kisajátításra és felszámolásra került a Kerepesi úti temető mintegy 170 falsírboltja. Az áttemetések többsége ekkor Rákoskeresztúrra irányult, de volt, aki az ominózus falsírboltokból Farkasrétre került: az Érdi út felőli csontfülkék egyikében helyezték el — exhumálás, majd hamvasztás után — Lipthay Sándor műegyetemi rektor, valamint a rokon báró Müller család urnáit. Ritkábban, dc előfordultak a Kerepesi úti temetőből Farkasrétre való áttemetések a 20. század első felében is, általában családi
