A Farkasréti Temető 1. - Budapesti Negyed 40. (2003. nyár)

TÓTH VILMOS A Farkasréti temető története

lozó és harangtorony épült Módos Ferenc és Krassói Virgil tervei szerint, Kapuváry Gusztáv kivitelezésében. Maga a ravatalo­zó öt helyiséggel rendelkezett, melyből a középső három összenyitható volt az ünne­pélyes, reprezentatív temetésekre. A rava­talozó előtti teret U alakban árkádos sír­boltokkal övezték. Ekkor létesült a főkapu, a körülötte álló, üzletnek szánt épületek, valamint a temető szimbolikus ábrákkal dí­szített vaskerítése is. A Farkasréti temető kis temploma a két világháború közötti fővárosi egyházi építé­szet egyik kiemelkedő példája, a funerális művészetben pedig a korszak talán legje­lentősebb alkotása volt. A Tér és Forma című szaklap a szellemes alaprajzi megol­dást és a nagy szintkülönbség ötletes ki­használását emelte ki, továbbá az anyagiak ügyes előteremtését: a főváros ugyanis „kö­zel ötszáz halott részére biztosítva kriptát, az ezeknek eladásából befolyó összeg előle­gezéséből megépítette a temető új templo­mát", amelynek elrendezése „lehetővé teszi ennek a temetőtől független használatát is és a megkívánt kegyhelyszerű kálvária léte­sítését ünnepélyes körmenetek céljára." 34 A bejárati együttes néhány évvel ké­sőbb, a bombázások és az ostrom során nagyrészt elpusztult, kiégett. A templom romjain később kolumbáriumok épültek, melyek a megmaradt altemplomi sírbolto­kat fogják közre; az urnafalak vonala ponto­san jelzi az egykori templom tömbjét és alaprajzát (2002-ben az egész komplexu­mot felújították). Az egykori harangtornyot 1958-ra munkásmozgalmi urnaházzá alakí­tották át, párhuzamosan a Kerepesi úti 3i A budapesti Farkasréti temető kápolnája és ravatalozója. Térés Forma, 1938:293-295. old. munkásmozgalmi pantheon kiépülésével (de ma is eredeti helyén található a torony vaskapuja, amelyen a Halotti beszéd első sza­vai olvashatók). A templom pótlására 1977-ben adták át a Szabó István tervezte farkasréti Mindenszentek-plébániatemp­lomot, a sírkert főbejáratával szemben. A ravatalozó átalakítását Makovecz Imre tervezte 1975-77-ben, puszta átalakításnál azonban jóval többre került sor. Farkasré­ten valósult meg az organikus építészet egyik legjelentősebb 1990 előtti produktu­ma, egyúttal pedig a ravatalozók egyedülál­ló hazai példája jött létre. Makovecz alkotá­sa, a speciális épülettípusjellegéből adódó­an, befelé reprezentál, a fő hangsúly a kö­zépső ravatalozóhelyiség belső kialakításá­ra esett. A biomorf, sőt antropomorf, bar­langszerű tér meghatározó része a fabor­dázat, mely egyértelműen emberi mellkast idéz fel. A bordák a mennyezeten egy ge­rincoszlopra emlékeztető középső részbe torkollnak, a koporsóhely pedig a szimboli­kus rest szívéhez került. A belső tér a feltá­madó Krisztus, valamint egyik legfonto­sabb ószövetségi prefigurációja, Jónás tör­ténetét is felidézheti. /V kapura kívül an­gyalszárny-motívumok kerültek, a csónak­orrú fejfákra emlékeztető ülőhelyeket, va­lamint a koporsóhely mögé illő, mozgat­ható keresztet és életfát Mezei Gábor ter­vezte (utóbbiak a ravatalozó mindennapos használata során rövidesen tönkremen­tek). A ravatalozó eredetileg öt, az 1991-es átalakítás óta három helyiséggel működik. A Farkasréti temető főbejárarával szem­ben 1913-ban avatták fel az első közös ke­gyeleti helyet, Horvay János Jó Pásztor-

Next

/
Thumbnails
Contents