A Farkasréti Temető 1. - Budapesti Negyed 40. (2003. nyár)
TÓTH VILMOS A Farkasréti temető története
Schwartzer család sírboltja: különleges, monumentális architektúra, középen fehér márvány Pietà-szoborral. Schwartzer Ferenc és báró Schwartzer Ottó, a tudományos elmegyógyászat és az igazságügyi elmekórtan hazai úttörői, akárcsak a többi említett személy, ma már a Kerepesi úti temetőben nyugszanak, a sírboltból azonban még töredékek sem maradtak. Buda utolsó belvárosi temetője, ez a rövid idő alatt kiépült, egységes képet nyújtó kis ékszerdoboz csupán három évtizeddel tovább maradhatott fenn, mint az a két sírkert, amelyek örököseként megnyílt. 1944-45-ben, a bombázások és az ostrom következtében valóságos romhalmazzá változott, ekkor semmisült meg számos, a felszámolástól megmentett régi budai síremlék is. Az ostrom után részben ide, részben Farkasrétre temették a budai oldal közterein összegyűjtött halottakat. A még megmenthető régi emlékeket a hatvanas évek elejére restaurálták vagy kiegészítették; ez azonban már felkészülés volt az újabb költöztetésre. 1963-ban, nehezen indokolható határozatot követően, sor került a magyar temetkezéstörténet egyik legsötétebb fejezetére, a Németvölgyi temető felszámolására. A hivatalos szervek részéről — a felszámolást névleg a XII. kerületi tanács kezdeményezte — ekkor már nyomokban sem volt tapasztalható az a gondoskodás és értékőrző szándék, mint egykor a Vízivárosi és a Tabáni temető ügyében. A régi budai síremlékek számára a Németvölgyi temető rövid stációnak bizonyult: a honvédsírok — és néhány, téve?5 Vö. A Kerepesi úti temető... 31-35. old. valamint Borús Judit: Kossuth a főváros halottja. In: Kultuszok és kultuszhelyek. Budapesti Negyéé2:1 (1994), 35-58. old. dés folytán közéjük keveredett császári tiszti emlék — a Kerepesi úti temetőbe, a Kossuth-mauzóleum mellé kerültek, a Budapesti Történeti Múzeum által kijelölt katonai és polgári emlékek ugyanott egy másik, az árkádsorok közelében kialakított parcellába. A családi sírboltok egy részét Farkasrétre telepítették, a lapidárium néhány köve pedig a Kiscelli Múzeumba kerülr, akárcsak a Petrich-síremlék, amely nem bizonyult méltónak a Kerepesi úti temetőbe való áthelyezésre. A temetőt parkká alakították, az át nem helyezett hamvakat — ellentétben a két régi temetőnél követett gyakorlattal — a földben hagyták. A sírkert gesztenyesora mellett — innen a Gesztenyés-kert elnevezés — egyetlen mementó emlékeztet a Németvölgyi temetőre: a Honvédemlék, amely ugyanott áll, ahol 1939-ben helyet kapott. A sírkert megszüntetése után felmerült, hogy templom épüljön a helyén, de végül győzött a konferenciaközpont és a szálloda ideája. Utóbbiban a legenda szerint nem ritka a kísértetjárás. 4. A régi budai sírkertek tehermentesítésére kijelölt Farkasréti köztemető hivatalosan 1894. április l-jén nyílt meg. Ez a nap mérföldkő a magyar temetkezéstörténetben, ám korántsem a budai aktus miatt; e napon zajlott odaát, Pesten a valaha volt legnagyobb szabású magyarországi gyászszertartás, Kossuth Lajosé. 2 ' 1 1894. március 15-én
