A Farkasréti Temető 1. - Budapesti Negyed 40. (2003. nyár)

TÓTH VILMOS A Farkasréti temető története

vetődött az is, hogy a budai honvédsírok Pesten, a Kossuth-mauzóleum körül lenné­nek a legjobb helyen (végül, néhány évtize­des kitérőt követően, ez utóbbi elképzelés valósult meg). 1939 végére befejeződött a kiürítés, il­letve a neves halottak szervezett áttemeté­se. A két eltűnt temető helyét felásták, minden további földi maradványt kihantol­tak, s áttemették egy közös sírhelyre, a Rá­koskeresztúri temetőbe. A Tabáni és a Ví­zivárosi temető felszámolásával párhuza­mosan alakult a Németvölgyi sírkert dísz­temetővé: a 14/1. számú parcellában kap­tak helyet a neves polgári személyiségek, a 14/3-ban a Hadtörténeti Múzeum által ki­jelölt császári katonasírok — köztük a bu­dai várparancsnokok és a szabadságharc idején elesett osztrák tisztek —, a 14/4-ben pedig a három temetőből váloga­tott 1848-as honvédsírok. A három parcella találkozásánál, körönd közepén állt a Hon­védemlék, a császári és a honvédsírokat el­választó kisebb köröndön pedig báró Alvin­czy József sírja (a díszparcellák kiépítése 1941-re fejeződött be). Hangsúlyozandó, hogy — mind ekkor, mind néhány évtized­del később — tényleges áttemetésekről, s nem csupán síremlékek árviteléről volt szó. A kivételt a Németvölgyi temető déli falá­nál lapidáriumként kiállított régi sírkövek jelentették, utóbbiak megmaradt képvise­lői később nem a Kerepesi úti temetőbe, hanem a Kiscelli Múzeumba kerültek. Mindez együtt a 20. századi magyar temet­kezéstörténet egyik lcgjelenrősebb, a körül­21 Vö.: Individuális síremlékek és szobrok. Schmidt Gyula műépítész és kőfaragó-mester, Budapest I. ker., Budaörsi-út 15-17. szám. Bp., é. n. [1910?]. menyekhez képest nagyvonalú pantheoni­zációs folyamatát jelentette. A negyvenes évek elején került a Né­metvölgyi temetőbe több, 1894 után el­hunyt és eredetileg a Farkasréti temető­ben nyugvó 48-as honvéd sírja is, köztük Mikár Zsigmond főhadnagyé, a Honvéd Schematismus összeállítójáé (később ezek az emlékek is a Kerepesi úti temetőbe kerül­tek). Ez a jelenség egyértelműen Farkasrét akkori alacsonyabb presztízsét tükrözte, ám a képet némileg árnyalja, hogy más volt honvédeket a régi budai temetőkből vagy akár Pestről éppen Farkasrétre temettek át ezekben az években. A Németvölgyi teme­tőben, a Flonvédemlék körül az egykorú le­írások szerint a szabadságharc 95 ismert nevű elesettje és veteránja nyugodott. Az áthelyezettek mellett röviden meg kell említeni a Németvölgyi temető erede­ti neves sírjait is. Itt temették el például Budenz József nyelvtudóst, Flunfalvy Já­nos geográfust, Varásdy Lipót budai főmér­nököt, Markovits Iván gyorsírót vagy Re­ményi Antal írót. A sírkert egyik legszebb emléke a Krecsányi család sírboltja volt: itt nyugodott Krecsányi Ignác, a budai magyar színjátszás megalapítója, és Krecsányi Kál­mán helyettes rendőrfőkapitány, a tudo­mányos kriminológia egyik úttörője. Az összképet meghatározó módon befolyásol­ták Schmidt Gyula alkotásai: kőfaragómű­helye hasonló szerepet játszott a Német­völgyi temető kialakulásánál, mint a Kere­pesi úti temetőben a Gerenday-féle vállal­kozás. 24 Művei közül kiemelendő a báró

Next

/
Thumbnails
Contents