A Farkasréti Temető 1. - Budapesti Negyed 40. (2003. nyár)

TÓTH VILMOS A Farkasréti temető története

területen (a Hegyalja útnak ezt a szakaszát régebben Csend utcának hívták, éppen a Tabáni és a Németvölgyi temető miatt). A sírkertet a krisztina- és rácvárosi polgárság alakíttatta ki; a német és magyar lakosok mellett ide temetkeztek a budai ortodox keresztények— szerbek és fanarióta görö­gök — is. Utóbbiak kezdettől fogva egy szegregált temetőrészt használtak, a maj­dani „szerb parcellát", amelyet árok válasz­tott el a temető többi részétől (a vallásha­tár-jelzésnek ez az archaikus módja szerte az országban elterjedt a több felekezet által is használt sírkertekben). A Vízivárosihoz hasonlóan a Tabáni temetőt is 1885-ben, a Németvölgyi temető megnyitásakor zárták le, engedélyhez kötve az itteni temetke­zést. Az utolsó temetésre 1916-ban került sor, a sírkert végleges lezárása és a felszá­molása pedig a Vízivárosi temetőével pár­Vctcránok a tabáni Honvédeinléknél a Budavár bevételének ötvenedik évfordulóján tartott ünnepségek alkalmával Weinwurm Antal felvétele 1899. május 21. Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeum

Next

/
Thumbnails
Contents