A Farkasréti Temető 1. - Budapesti Negyed 40. (2003. nyár)

TÓTH VILMOS A Farkasréti temető története

A Tabáni temető fő nevezetessége, az 1877-ben felavatott Honvédemlék 1890-es évek Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár végzett vezetőinek földi maradványait. Gárdonyi, mint ismert, azért fogott kutatásba, mert a főváros és a hadsereg között birtoklási vita bontakozott ki a Vérmezőt illetően, s így akadt rá I Iainiss Frigyes városi mérnök 1810-es térképére, amely feltüntette a titkosnak vélt temetési helyet. A kivégzettek csontjai a Fővárosi Levéltárba, majd 1926-ban a Kerepesi úti temetőbe kerültek; végleges síremlékük felállítása 1960-ig húzódott. A Vízivárosi polgári és katonai temető egykori síremlék-együttese a hazai vizuális kultúra történetében is igen jelentősnek számít: a „táblabíróvilág" funerális művészetének legfontosabb példatára. Lyka Károly fogalommá vált kifejezése egyrészt a számos sajátságos vonással rendelkező magyarországi biedermeierre vonatkozik, másrészt általában a koalíciós háborúktól a szabadságharcig tartó magyar művelődés-