A Farkasréti Temető 1. - Budapesti Negyed 40. (2003. nyár)

GALSAI PONGRÁC Egy hipochonder emlékiratai (részlet)

Egy hipochonder emlékiratai (részlet) GALSAI PONGRÁC H

ádész mindig jó cimboraságban volt Bacchusszal. Az alvilág istene a vígság istenével. Az ördög, miután teljesítette föladatát, és elvitt valakit, hová is térhetne be máshová, mint a kocsmába? A temető közelében rendesen akad egy-két csapszék is, ahol Hádész és Bacchusz poharát egymásnak csendítheti. S az ördög, a farka bojtjával letörölve homlokáról az izzadtságot, megihat egy üveg Kinizsit. Az alvilág és a vigasság istenei pedig, magas beosztásuk miatt, vállalati kontóra dőzsölhetnek. De a szegény ördög a Kinizsi elfogyasztása után gondolkodóba esik. Vajon megigyon-e még egy üveggel? Ilyenkor mindig eszébe jut, hogy többgyermekes családapa. A Farkasréti temető szomszédságában két vendéglő üzemel. A Búfelejtő meg a Sasadi. Rendes vendéglátóipari létesítmény mindkettő. A Búfelejtő üzletvezetőjét Rákóczi Ferencnek hívják. Névrokona tehát a nagy kurucvezérnek. A Sasadi vendéglőben Csillag úr a góré. Tehát van még remény. Odaát, a Nagy Fal mögött, már kora reggel felhúzzák a ravatalozó redőnyeit. Mintha egy üzletet nyitnának ki. Az első temetés kilenc órakor kezdődik. S azontúl, délután háromig átlag félóránkint ismétlődik meg ugyanaz a jelenet. Elöl a pap, kereszttel, utána a kocsi, aztán a fekete ruhás hozzátartozók, s mögöttük a gyászmenet. Akárcsak filmfelvétel folynék. Eg^' dilettáns rendező gyakorlatoztatná a statisztáit. „Rossz! Kezdjük újra!