Heltai Jenő breviárium 2. - Budapesti Negyed 39. (2003. tavasz).

poéziséhez, anélkül, hogy dogmatikája érdekelte volna. Alighanem erős hatással volt rá később ifjabb jó barátja, Bálint Lajos, a kitűnő zeneszerző és karmester; talán az ő vallásossága is közrejátszott, hogy Heltai, túl a hatvanadik évén, úgy döntött, mégis felveszi a kereszténységet." (HEGEDŰS, i.m., 25. old.) 292. Heltai Jenő Mester Miklós államtitkárhoz írt, 1944. július 25-én keltezett levelének részletét Hegedűs Géza idézi Heltai-monográfiájának (Heltai Jenő alkotásai és vallomásai tükrében, Bp., 1971) 52-53. lapján. Jelen változat kisebb eltéréseket mutat amattól: talán piszkozat, mely ezért maradt Heltai hagyatékában (PIM K V.3823/847). A levél keletkezésének előzményeiről Hegedűs Géza tájékoztat: „Fia — aki 'őskeresztény' anya és megkeresztelkedett apa gyermeke lévén a kor pillanatnyi törvényei szerint nem számít zsidónak — apja tudta nélkül kérelemmel fordul a hatóságokhoz, hogy mentesítsék apját a zsidótörvények alól." 293. HELTAI Jenő: Ökör a vérpadon = A bölcsek köve, 287. old. 294. HELTAI Jenő: Angora = Színes kövek, II., 524. old. 295. Heltai gettóban készített feljegyzései a PIM Kézirattárában találhatók. Itt a füzet első lapjára írt bevezetést, és a tervnek megmarad t A jóemberek szigete című vígjátéknak ötleteit közöljük. Forrás: PIM KV 4742/12. (Vö. 277. sz. jegyzet!) 296. HELTAI Jenő: Nagyapó = Színes kövek, II., 437-446. old. 297. HELTAI Jenő: Ostrom = hielt ai Jenő versei, 381. old. 298. A Szociális Testvérek Társaságánál oltalomra lelt üldözöttek némelyike később írásban rögzítette megpróbáltatásait. Az itt idézett írás KALLÓS Edéné visszaemlékezése, mely a Szociális Testvérek Társaságának könyv-