Heltai Jenő breviárium 1. - Budapesti Negyed 38. (2002. tél)

HEGEDŰS Géza: Heltai Jenő alkotásai és vallomásai tükrében. Bp., 1971, 43-44. old. 168. HELTAI Jenő: A tudós felesége = A bölcsek köve, 236. old. 169. A Hamduna című darabot először az Apolló Kabaré mutatta be 1917. augusztusában. A Vígszínház Az asszonyi ravaszságok könyve címen 1925-ben, a nyári kabaréműsor keretében adta elő, az Irodalmi Színpadon Az asszonyok ravaszságának krónikája címen 1959-ben került bemutatásra. A szöveg először Hamduna címen jelenik meg a Nyugat 1917/11. kötetének 373-384. lapján (jelen idézet ezt a kiadást követi), majd Az asszonyi ravaszságok könyve címen kerül a tízkötetes életmű-sorozat drámakötetének egyfelvonásosai közé 1923-ban, 1927-ben és 1929-ben, míg végül Az asszonyok ravaszságának krónikája címen a Gondolat „Játékszín" sorozatának 42. füzetében, a Letűnt időkben kap helyet. 170. THURY Zsuzsa: Heltaiék. Új írás, 1983, 12. sz., 65-66. old. 171. Az Almokháza, Heltai talán legismertebb regénye, először 1930-ban jelent meg. A regény több kiadást (1945, 1969) ért meg, utoljára a Papirusz Book Heltai-sorozatának negyedik darabjaként, FRÁTER Zoltán előszavával, 1999-ben. Ennek 51-59. lapjáról való az idézett rész. 172. Hegedűs Gyulának, a Vígszínház vezető színészének (1870-1931) Emlékezései-bő\ (1921) Magyar Bálint idézi ezt a mondatot A Vígszínház története (Bp., 1979) című könyvének 113. lapján. 173. HELTAI Jenő: SuzanneDesprés = Uő, Végeladás, Bp., 1921, 41-45. old. A karcolat azóta nem jelent meg kötetben. Suzanne Desprès (1874-1951): francia színésznő, 1902-től a Comédie Française tagja, több alkalommal szerepelt a Vígszínházban (1906, 1907, 1908, 1909, 1911).