Heltai Jenő breviárium 1. - Budapesti Negyed 38. (2002. tél)

HELTAI Jenő: A királyné apródja = Amasamód. Elfelejtett drámák, Bp., Európa, 2001, 15-24. old. 62. KÁLNOKI Izidor visszaemlékezése Heltai Jenőre. In: ROBOZ Imre, Azirodalombudoire-jában. Bp., 1916, L, 170-179. old. (Vö. a 24. sz. jegyzettel!) Az emlékezés elkeveredik az időben. Heltai 1901-ben tér haza Párizsból, és 1904-ben nősül. A Pál utcában együtt töltött „tíz vagy tizenkét esztendő" aligha kezdődhet Heltai megérkezésével, valószínűbb, hogy a párizsi út megszakítja az együttlakást. 63. HELTAI Jenő: Az utolsó bohém = Tollforgatók, Bp, 1957,97-102,178-179. old. 64. HELTAI Jenő: Önéletrajz. In: KABOS Ede (szerk.): Az Érdekes ÚjságDekameronja. Bp., [1914], I., 83. old. 65. THURY Zsuzsa: He/taiék. Új írás, 1983, 12. sz., 59-60. old. Thury Zsuzsa távoli rokona Heltai Jenő első feleségének, s gyerekkorát Heltaiék közelségében töltötte. Már csak ezért is hihető — de más források is alátámasztják —, hogy Vali családneve csakugyan Hans, nem pedig Hausz, ahogyan azt Hegedűs Géza Heltai-könyvében olvashatni. Más forrás nem utal rá, hogy a Kató-versek ihletője Küry Klára ( 1870-1935), a Népszínház primadonnája, Fedák Sári nagy ellenlábasa lett volna. 66. [?] SZEMÜVEGES: Zsidó szerzők. Egyen/őség, 1900. október 21. (melléklet), 2-3. old. 67. Ilelted Jenő a harmincéves Vígszínházról. Magyarország, 1926, 99. sz., 12. old. 68. HELTAI Jenő: A Vígszínház. Színház, 1946, 14. sz., 3. old.