Heltai Jenő breviárium 1. - Budapesti Negyed 38. (2002. tél)

mer-Strasse züllött aljakávéházai, melyekben a szédületes arányú jellegze­tes és hírhedt berlini mindkét nembeli Fonákság vert tanyasáttat. A Szerencsétlen Bohém Heltainál belezuhan a szerelembe, melyet házas­sággá vált át. Boldog lesz, de letöri a Család kicsi gondja, illetőleg érezhető, hogy Heltai így fogalmazza meg a Szerencsétlen Bohém alakját. Fz a Regényben nem a Regény „dekadens" szellemét, hanem a közszellem eltolódását je­lenti. Heltai már jól láthatta a Faluról feljött irodalmi Aranyásók, az irodal­mi Kávéházak „Conquestadores"-einek, a Sikerbe fölényesen beevező „Új Piccarro"-k anyagi és erkölcsi „Beérkezés"-ét. 1910-ben már voltak egykori „Bohémek", akiket a Boulevardisme letérített a Regényesség száraz kenyér­rel kövezett rögös útjairól. Ezek a „Szerencsések" nem néztek már a Csilla­gok felé, tehát nem hágtak a Valóság sarába. Nem szobrot vártak holtuk után, ellenben pénzt, sok pénzt és ezt is azonnal. A tragikus Válaszúton ezek a „Szerencsések" a Boulevardisme ama „Asztali gyalogjárójára" tértek le, mely 1910-re már átvette a Casino-ban való írói érvényesülés egykor csú­folt „sima parkett"-je szerepét. Az egykori „Borzas Bohém" már „Jól fé­sült"-té alakult át, már „Litterary Gentleman" lett, sima angolos hajával kí­méletlen „Kerekfejű" lett: „Round Head" volt, mint a Macau/ay által leírt londoni kávéházi Puritánusok a „Gúny" és a „Vesézés" bakópallosával „vé­gezte ki" a Karzat vérpadján a „Concurrentiát". Sem varrólányka, sem „Bá­róné" után nem szaladt e „Szerencsés", ellenben „okosan" házasodott, vagy még okosabban „nem házasodott" és vagy „Matresse"-t tartott, vagy olyan „Nagy Színésznő" barátja lett, aki egy Főemberrel együtt tolta az „Ügyes Szerencsés" szekere rúdját. A Kávéházakban már többségben volt az „Okos Gyerek", a „Newyork"-ban ott tanyázott az „O. Gy. O. E."; az Okos Gyerekek Országos Egyesülete, mely tréfás asztali Cégérnév már azt az új kávéházi Figurine-t jelentette, melyet a kültelek irányában elhajló Kávéházi Argot pontosan ugyanebben az időben kezd Tutista néven nevezni. E Tutista az, aki a régi kávéházi Biribi és a Tombola egész Banco-ját besepri, övé a Tutti. Ezért lett neve Tutista. Ez a Szerencsés Bohém. Barátja az Ujságkirály, vagy en­nek a Matrasse-e, a Barátnője. Ennek a Tutistá-nak ellenképe a Niemand, a „Senki-semmi ember": a Nimolista. Heltai Jenő jól látta, hogyan hagyta el a Kávéházat Mikszáth Kálmán — a dunaparti „Steingassner"-t, a Stángassner-Tömörkény István nagybátyja Kávé­házát —, hogyan vonult be a politikai Casino-ba, mely ott volt az egykori,,/^ Kaszinó Kávéház", a „Lloyd Kávéház" fölött. Jól látta, hogyan hagyta el a Fiume Kávéház-at az onnan felívelő Herczeg Ferenc és vonult be Jókai és Mikszáth nyomán a Kávéházból a Nemesi Casino-ba, a Politikába, a Képviselőségbe. Jól látta, hogyan hagyja el Gárdonyi Géza a Kávéházat és vonul el egri Tuscula­numába. Jól látta, hogyan forgácsolódik szét Bródy Sándor ragyogó tehetsége

Next

/
Thumbnails
Contents