Heltai Jenő breviárium 1. - Budapesti Negyed 38. (2002. tél)

A masamód Második felvonás, öíöeJik jelenet SZEKERES: (benyit két jegeskávéval) Kezeiket csókdosom. VlLMA: Isten hozta, Szekeres úr! KLÁRI: Mégis eljött? SZEKERES: Csak azért, mert holnap vasárnap van. Aztán mit csinálok holnap egész nap, ha haragban vagyok veled? (Kínálja őket) Szabad ezen jegeskávéval udvarolni a hölgyeknek? A kávéházból hoztam. VlLMA: Köszönöm, Szekeres úr. Milyen finom ember maga! KLÁRI: No, a jegeskávé kedvéért még egyszer megbocsátok. SZEKERES: (Vilmához) Mindig így van. Mindig ő sért meg, és a végén... KLÁRI: Azért sértlek meg, hogy a végén megbocsássak neked. Szeretsz? SZEKERES: Ugyan, kérlek! Csak nem fogunk itt Vilma nagysád előtt ömlengeni? VlLMA: De igen, kedves Szekeres úr, csak ömlengjen! Ömlengjen úgy, ahogy tud! Teljes gőzerővel. Tegyen úgy, mintha itt sem volnék. SZEKERES: Nem azért, Vilma nagysád... de az ember mégis feszélyezve érzi magát. (Klárihoz) Ugye, bocikám? KLÁRI: Igen, kutyám. VILMA: Asztalhoz, urak és hölgyek, bocik és kutyák! Egyelőre vacsorázzunk, mert éhes vagyok! Remélem, ti is! KLÁRI: (letelepszik) Bizony. SZEKERES: (szintén) Részemről is. Egy ilyen szombat kifárasztja az embert, bát ilyenkor férfi-divatcikkekben már nincs valami nagy kereslet. Ma azonban kivételesen nagyon előkelő vevőt volt szerencsém kiszolgálni. KLÁRI: (eszik) Kicsodát? SZEKERES: Gróf Rátóti Ivánt. KLÁRI: (ijedten) Jaj! (Vilma zavartan köhög) SZEKERES: (csodálkozva) Mi az? KLÁRI: (Vilmára néz) Semmi. A Vilma elkezdett köhögni, erre megijedtem és azt mondtam: jaj! VlLMA: (Klárira néz) Megfordítva. Azt mondtad: jaj — erre megijedtem és elkezdtem köhögni. Semmi az egész. SZEKERES: A kegyelmes gróf úrnak két nyakkendőt méltóztatott vásárolni, egy olívzöldet, amilyen a dressze és egy kéket sárgával, amely nem egészen az én ízlésem. Vele volt a babája is. VILMA: Kije?